Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Horvát miniszter: Zágráb visszavásárolná a Moltól az INA-részvényeket

A horvát kormány gazdasági minisztere a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a horvát állam visszavásárolná a Mol INA-részesedését. A Mol a miniszter szavaira reagálva jelezte, lépéseivel egy célt kíván szolgálni: azt, hogy az INA piaci alapokon működő cég maradjon.

IIvan Vrdoljak a Bloomberg hírügynökségnek adott interjút, amelyet a Hina horvát hírügynökség idézett. Ebben a miniszter azt mondta: "Horvátország energiastratégiája szempontjából a legjobb megoldás az volna, ha Zágráb visszavásárolná az INA-részvényeket. A második legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne megállapodni a Mollal. Új partner keresése csak a harmadik lehetőség".

A Mol kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: stratégiája továbbra is egyértelmű és változatlan - a piaci alapokon működő INA a cél.

A magyar olajtársaság hangsúlyozza: ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások sikeresek, és az INA piaci elvek alapján működik tovább a jövőben, az hosszú távú növekedést és értékteremtést eredményez a részvényesek számára. Azonban abban az esetben, ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek lesznek, és a horvát kormány továbbra is egy állami irányítású INA-t szeretne, a Mol el fogja adni részesedését - szögezték le.

Amennyiben a horvát kormány, a privatizáció előrehaladott állapota ellenére mégis egy állami irányítású INA-ban gondolkodik, a Mol felkéri a horvát kormányt arra, hogy hivatalos csatornákon keresztül jelezze a szándékát, hogy tárgyalni kíván a Mol összes INA részvényének felvásárlásáról, ugyanúgy, ahogy azt más érdeklődő felek is teszik - tartalmazza a Mol közleménye.

A magyar olajvállalat és a horvát kormány küldöttségei között július 25-én folytatódnak az egyeztetések az INA irányításáról. A magyar olajvállalatnak 49,07 százalékos, míg a horvát államnak 44,84 százalékos részesedése van az INA-ban, az irányítási jog a Molé.

A közelmúltban megjelentek olyan találgatások, hogy egy orosz energiaipari cég, például a Gazprom vásárolná meg a Mol részesedését a horvát olajcégben.

A Hina idézi a Portfolio.hu hírportált, amely azt írta, a Mol részvényesei kétmilliárd dolláros (nem egészen 460 milliárd forint) áron megválnának az INA-ban meglévő részesedéstől.

"Elvileg a horvát állam elő tudja teremteni ezt az összeget, de ez még sebezhetőbbé tenné az ország pénzügyi helyzetét" - mondta az Erste Bank budapesti elemzője.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×