Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Ponta nem utasítja el, hogy államfőjelölt legyen

Victor Ponta román miniszterelnök nem utasítja el azt a lehetőséget, hogy ő legyen az általa vezetett román Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje az év végi elnökválasztáson - derült ki csütörtökön a kormányfő nyilatkozatából.

Ponta részt vett pártja vezetőségének a vasárnapi európai parlamenti választásokat kiértékelő tanácskozásán. Elmondta, elsősorban azt szeretné, hogy végigvigye 2016-ig a miniszterelnöki mandátumát, de fontosnak nevezte azt is, hogy a PSD nyerje meg a novemberi elnökválasztást. Mint mondta, ha neki kell indulnia jelöltként, akkor jókedvvel és nagy reménnyel teszi meg.

A PSD csütörtökön elhatározta, hogy a szeptember eleji kongresszusán nevezi meg hivatalosan államfőjelöltjét.

Romániai elemzők szinte biztosra veszik, hogy a román kormánykoalíció fő erejét képező PSD a párt elnökét, azaz Pontát fogja küzdelembe vetni a novemberi megmérettetésen.

A jelölt megnevezését azért sem siették el, mert Ponta eddig többnyire elutasítóan beszélt erről a lehetőségről. A mostani nyilatkozatában először fogalmazta meg egyértelműen, hogy amennyiben szükséges lesz, elvállalja az elnökjelöltséget. Érvelése szerint az elmúlt években megtanulta: amennyiben olyan államelnök van a kormányfő mellett, aki ez utóbbi munkáját folyamatosan megnehezíti, akkor a miniszterelnöknek nagyon nehéz jól teljesítenie. "Ha nem lesz olyan államelnökünk, aki segítsen bennünket, akkor nehéz lesz jól kormányozni" - mondta Ponta. Hozzátette: 2016-ban sokkal könnyebb lesz a PSD-nek megnyerni a romániai helyhatósági és a parlamenti választásokat, ha olyan államelnöke lesz Romániának 2014 után, aki segíti a kormány munkáját.

A jobboldali Traian Basescu jelenlegi államelnöknek számos vitája volt Pontával 2012 óta, amikor a baloldali kormányfő hatalomra került. A liberálisok néhány héttel ez előttig még a kormánykoalícióban foglaltak helyet, de a belső viták, elsősorban Crin Antonescu liberális pártvezér és a miniszterelnök közötti személyes ellentétek miatt a PNL kivonult a kormányból. Eközben a két politikai tábor - a szociáldemokraták vezette koalíció és a jobbközép térfél ádáz küzdelmet folytatott egymással a liberálisok "becserkészéséért".

Úgy tűnik, ez a jobboldalnak sikerült. A vasárnapi EP-választás után ugyanis a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jobboldal meghatározó erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PDL) elhatározta, hogy közös jelöltet állít az év végi elnökválasztásra, de még nem döntötték el, ki lesz az. A jobboldali és baloldali pártok szavazótábora alapján kiegyensúlyozott elnökválasztásra számítanak a romániai elemzők, akik szerint a 41 éves Ponta attól tart, hogy egy esetleges vereség az elnökválasztáson véget vethet politikai pályafutásának.

A PSD magabiztosan nyerte meg a vasárnapi romániai EP-választást a szavazatok 37,6 százalékával. A PSD elvesztette a két legutóbbi elnökválasztást 2004-ben és 2009-ben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×