A kiállítás egy 1914-ben tartott elhíresült tárlatra reflektál, amelyet az 1814-es norvég alkotmány centenáriumi ünnepségeinek részeként rendeztek meg Oslóban. A tárlaton afrikai törzsek tagjait "állították ki", akik a látogatók szeme előtt hagyományos tevékenységeiket végezték lakókörnyezetük imitált másában.

A mostani kiállítást jegyző két művész, Mohamed Ali Fadlabi és Lars Cuznor emlékeztetni szeretné a norvégokat történelmük hasonló, rasszista eseményeire. Úgy vélik, a norvég társadalom csak elnyomta intoleranciáját.

"A norvégok elterjesztették azt az önképet, hogy egy faji megkülönböztetést meghaladó társadalomban élnek, és magukévá is tették az elképzelést, hogy egy jó, toleráns társadalmuk van. Mindez nagyszerű márkaépítés és önfenntartó folyamat, de a kép téves" - mondta a svéd-kanadai Lars Cuznor a Reuters brit hírügynökségnek.

A norvég kormány által finanszírozott kiállítás néhány nappal azelőtt nyílt meg, hogy az ország alkotmányának 200 éves évfordulóját ünnepelte szombaton. Ezen a napon országszerte felvonulásokat rendeznek, a legtöbb ember hagyományos norvég ruhát visel és nemzeti zászlót lobogtat.

A szudáni születésű Mohamed Ali Fadlabi szerint május 17. az a nap, amikor "az ember a leginkább idegennek érzi magát" Norvégiában. Szerinte ekkor tör felszínre a rasszizmus, olyan viták formájában, hogy az ember felveheti-e saját viseletét vagy lengethet-e nem norvég zászlót.

"A norvégok felsőbbrendűnek érezték magukat 1914-ben, és még mindig így éreznek a jóságra épülő önképükön keresztül" - hangsúlyozta.

Az 1,4 millió korona (52 millió forint) költségű kiállítást támogató kormányügynökség szerint a tárlat kérdéseket vet fel a rasszizmussal és a kulturális dominanciával kapcsolatban, párbeszédet generálva az ország múltjáról és jelenéről. A kiállítással kapcsolatban az interneten is heves vita alakult ki arról, hogy Norvégia valóban olyan rasszista ország-e, mint ahogy a két művész állítja.

A brit hírügynökség emlékeztetett: Norvégia mintegy 100 ezer dolláros (22,2 millió forint) egy főre jutó GDP-jével a világ leggazdagabb országai közé tartozik, és olajbevételéből körülbelül 5 milliárd dollárt (több mint 1100 milliárd forint) költ szegény államok segélyezésére. Az országban a világon az elsők között engedélyezték a homoszexuális házasságot, és a felmérések szerint a lakosság háromnegyede támogatja a bevándorlást. Norvégiában legutóbb az Anders Behring Breivik által elkövetett, 77 életet követelő 2011-es terrortámadás váltott ki nagy vitákat a bevándorlás, a multikulturalizmus és a rasszizmus témájában.