A szerbiai és koszovói részvevők egyetértettek abban, hogy a két ország közötti tárgyalások nem elég átláthatóak, vagyis nem lehet tudni, hogy éppen miről tárgyalnak a felek, illetve hogy eddig pontosan miben állapodtak meg.

Dusan Janjic, a belgrádi Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa szerint azzal, hogy Belgrád aláírta a brüsszeli megállapodást, egyben elfogadta Koszovó területi integritását és jelenlegi határait.

Mint magyarázta, a gondot éppen az jelenti, hogy ennek dacára Szerbia egykori déli tartományának területén még mindig kettős igazgatás van érvényben. Az uniós közvetítéssel kidolgozott szerb-koszovói megállapodásban ugyan Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás kérdését is, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban, ez azonban még nem történt meg.

Ilir Deda, a Koszovói Politikafejlesztési Intézet igazgatója és elemzője pedig arra mutatott rá, hogy a megállapodás egyáltalán nem számít történelminek - mint ahogyan azt az aláírók kikiáltották -, mert törvényesítette a status quót, és "Koszovót két részre osztotta". Noha a megegyezés célja az volt, hogy a koszovói lakosság életén könnyítsen, ez nem történt meg - mondta. Hozzáfűzte, hogy szerinte az sem volt jó megoldás, hogy a brüsszeli tárgyalások a kisebb jelentőségű ügyekkel kezdődtek meg.

"A béke komoly munkát, komoly embereket és elhivatottságot kíván, nem várhatjuk azt az EU-tól, hogy elősegítse ezt a folyamatot, ha nem is a megfelelő módon foglalkozik vele. A pontok többségét a helyszínen nem alkalmazták. (Catherine) Ashton jelentése arról számolt be, hogy csak a feladatok 10 százaléka nem valósult meg, a valóságban azonban más a helyzet" - húzta alá Deda.

Engjellushe Morina, a nemzetközi kapcsolatokért felelős pristinai tanács elnöke szerint is inkább szegregációhoz vezetett az Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő által aláírt megállapodás. Szerinte Koszovó többnemzetiségű mivolta ebben a formában és ilyen hozzáállással nem tartható fenn.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része, Aleksandar Vucic leendő miniszterelnök kabinetjében mégsem kapott helyet Koszovó-ügyi minisztérium.