A 28 EU-ország állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács tizenkét fővel bővítette az ukrán válságban játszott szerepe miatt vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal sújtott személyek listáját. Az újabb szankciós listán szereplő személyek között van Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, Vlagyiszlav Szurkov és Szergej Glazjev, az orosz államfő bizalmas tanácsadói, valamint Valentyina Matvijenko, a szövetségi parlament felsőházának elnöke és Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke is. Matvijenko és Nariskin ellen azért léptettek életbe szankciókat, mert nyilvánosan támogatták az orosz haderő beavatkozását Ukrajnában.

A csúcson az uniós országok vezetői és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök aláírták az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét is.

"Tisztelettel adózunk azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért, ma pedig támogatjuk azokat, akik egy nyitott és befogadó Ukrajna felépítésén dolgoznak. Az Európai Unió az új Ukrajna oldalán áll" - mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírást megelőzően.

Jacenyuk az egyezményben szereplő biztonsági és védelmi együttműködést, valamint annak a mechanizmusnak a fontosságát hangsúlyozta, amely segíti az ukrajnai reformok előmozdítását. "Õszintén szólva nem érdekel, mit szól Oroszország az aláíráshoz, én Ukrajnát tartom szem előtt, az ukránokat, és európai jövőnket(...) ez a megállapodás ukránok millióinak vágyait teljesíti, akik az Európai Unióban szeretnének élni" - hangsúlyozta ideiglenes ukrán kormány vezetője, aki szerint Oroszország gazdasági büntetőintézkedésekkel volna legjobban féken tartható.

A megállapodásnak eredetileg részét képezte egy szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberi keleti partnerségi csúcson tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrán kormány elleni tüntetéseket, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Orbán Viktor kormányfő a csúcsot követő sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan. Kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt. A kormányfő azt is elmondta, hogy az Oroszországgal szembeni intézkedések terén az unió nem lépett túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tért át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra.

Az esetleges további uniós lépéseket illetően Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy az Európai Bizottságot Oroszország elleni széles körű gazdasági szankciók kidolgozására kérték, arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság. Franciaország eközben pénteken felfüggesztette katonai együttműködésének nagy részét Oroszországgal. A varsói amerikai nagykövet pedig arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hadgyakorlatra készül Lengyelországban, amelyen részt vesz Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a balti köztárságok is.

Moszkvában a parlament felsőháza is jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodást és az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Ez utóbbit Putyin nem sokkal később aláírta.

A Velencei Bizottság azonban pénteki beszámolójában azt írta, hogy a Krím hovatartozásáról múlt vasárnap megrendezett - az Oroszországhoz való csatlakozás jogalapját képező - népszavazás Ukrajna alkotmányába és a népszavazásra vonatkozó nemzetközi demokratikus normákba ütközik.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén Putyin kifejtette, hogy egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre. Később azonban a külügyminisztérium kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba Washingtonnal szemben.

Ugyanezen az ülésen Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben kötött orosz-ukrán egyezmények felmondását javasolta. A megállapodásokban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a 2042-ig az azóta Oroszországhoz csatolt Krímben maradjon.

Medvegyev azzal indokolta javaslatát, hogy Ukrajna 11 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak. Putyin arra adott utasítást, hogy a kormány elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését az összeg visszakövetelésével kapcsolatban.