A Fehér Ház szóvivője azt is bejelentette: az amerikai kormány nem zár ki egyetlen orosz tisztségviselőt sem azok köréből, akik az ukrajnai válság miatt szankciók célpontjaivá válhatnak. Jay Carney, arra az újságírói felvetésre válaszolt, hogy vajon a jövőben Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is hozhat-e büntetőintézkedéseket Washington. "Nem zárunk ki személyeket és nem zárunk ki lépéseket" - fogalmazott az amerikai elnök hivatalának szóvivője.

"A további provokáció csupán tovább erősíti Oroszország elszigeteltségét, tovább csökkenti szerepét a világban és csak árt gazdaságának" - fogalmazott korábban Barack Obama. Az amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme mellett és kiemelte azt is, hogy Amerika és az Európai Unió nem ismeri el a krími népszavazást, mert az nyilvánvalóan megsértette mind az ukrán alkotmányt, mind a nemzetközi jogot.

Az amerikai szankciók többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadóit, az orosz miniszterelnök-helyettest, a krími parlament elnökét és Viktor Janukovics volt ukrán elnököt érintik.

Barack Obama rendeletét nem sokkal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Unió 21 emberrel szemben hirdetett ki hasonló büntetőintézkedést. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva tegnap csak "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti a referendumot jogilag érvényesnek.

"Hangsúlyoznunk kell, hogy megelőzhetők a további következmények és még visszafordíthatók a történtek, tehát arra kérjük az orosz vezetést, ne tegyen lépéseket a Krím félsziget annektálására inkább próbálja meg elkerülni a krízis eszkalálását" - mondta Catherine Ashton majd ismét aláhúzta, hogy a válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni, hiszen mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az erős kapcsolatrendszer Oroszországgal.

A komolyabb gazdasági szankciókat az Európai Unió akkor lépteti életbe, ha az orosz fél tovább élezi a feszültséget.

A Washingtonban beutazási tilalommal és kintlévőségük befagyasztásával büntetett orosz politikusok egymás után cáfolták, hogy vagyonuk lenne az Egyesült Államokban.

Közben függetlenségi nyilatkozatot fogadott el a krími parlament, amely csatlakozási kérelemmel fordult az Oroszországi Föderációhoz. A Krímben vasárnap tartott népszavazáson a voksolók elsöprő többsége támogatták az Oroszországoz csatlakozást. A szimferopoli parlament szuverén államnak nyilvánította a Krími Köztársaságot. Az ukrán parlament közben elrendelte 40 ezer tartalékos katona mozgósítását. A kijevi kabinet elfogadhatatlannak nevezte az ukrán válság megoldására tett orosz javaslatokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet hétfőn - közölték orosz hírügynökségek a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva.  Az elnöki rendelet értelmében "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.  A rendelet aláírásának napjától hatályos.

Moszkva előzőleg jelezte: hajlandó elismerni Ukrajna területi egységét, ha garantálják az ország semleges katonai-politikai státusát, és Kijev elismeri a krími népszavazás eredményét. Oroszország tizenöt milliárd rubeles, több mint 100 milliárd forint értékű segélyt nyújt a Krímnek - jelentette be a szakadár terület kormányfője.