Natalja Kaljagina, a tudományos kutatásokkal, felvilágosító és jogvédő tevékenységgel is foglalkozó szervezet munkatársa az MTI-nek elmondta: programjuk célja, hogy feltárják a politikai megtorlások áldozatainak sorsát a különböző európai országokban. Ennek keretében került sor a Magyarországgal kapcsolatos vitára, amelyre meghívták Ungvári Krisztián történészt. A projekt további célja az egykori üldözöttek rehabilitációhoz való jogának támogatása, illetve emlékük megőrzése.

A hétfői kerekasztal-beszélgetés a program második rendezvénye volt. Az első Ukrajnáról szólt, a következőn a lengyel kommunista múlt kerül terítékre, majd a diktatúra alatti spanyolországi és portugáliai állapotokat is be akarják mutatni.

A Memorial koordinátora utalt arra, hogy Jelena Zsemkova ismert orosz történész, a Memorial szervezet igazgatója egy tavaly júniusi drezdai konferencián találkozott Ungvári Krisztiánnal, és ezt követően javasolta a Magyarország 20. századi történetét, azon belül is az egykori állambiztonság és hírszerzés történetét is kutató szakember meghívását.

Ungvári Krisztián az MTI-nek elmondta: 1991 óta először van Moszkvában, és első alkalommal történészi minőségében. Hálás a Memorialnak a meghívásért, amely szerinte azt mutatja, hogy Magyarország iránt komoly az érdeklődés Oroszországban. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az oroszok - mint fogalmazott - "felelősséget éreznek azért, hogy a magyar állam és a magyar nép hogyan néz szembe a kommunizmussal, amihez - s ezt nagyon jól tudják - sok közük van". Úgy értékelte, hogy az orosz szakemberek, jogvédők nyitottak voltak, amit részükről a bizalom jelének lehet tekinteni, és érdemes viszonozni.

A hallgatóságból többen arra voltak kíváncsiak, miért nem valósult meg a történelmi igazságtétel Magyarországon 1990 után, és felelősségre vonták-e az egykori állambiztonsági ügynököket. Nyikita Petrov történész az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, a politikai üldözések magyarországi és oroszországi áldozatainak sorsa között csupán olyan párhuzamot lehet vonni, hogy mindkét országban folyik a rehabilitáció. Magyarországon szilárdabb az ideológiai alap, míg Oroszországban egyfajta lebegő folyamatról lehet beszélni - értékelte Petrov. Ami pedig az egykori titkos gépezetek lényegének, történelmének megértését, megismerését, az ügynökök, a besúgók működésének feltárását illeti, ez a téma Oroszországban teljesen zárt a közvélemény előtt, mondhatni tabunak számít - tette hozzá.

Az orosz történész elmondta: a sajtóból természetesen értesülnek a magyarországi folyamatokról, illetve arról, hogy többször is nekifogtak már az állambiztonsági ügynöklisták feltárásához. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak alapján úgy ítélhető meg, hogy nem csak nehézségek vannak, de jók a kilátások is, a múlt feltárása jó irányban halad. Ez azonban nem mondható el Oroszországról - tette hozzá Nyikita Petrov.