Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Nem menesztette a kormányt az ukrán parlament, az államfő Kínába utazott

Maradt hivatalában a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány, miután a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot kedden a parlamentben.

A 450 tagú törvényhozásban csupán 186 képviselő támogatta az előterjesztést.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését, továbbá blokád alá helyezi a parlamentet és az elnöki hivatalt. Janukovics ugyanakkor jelenleg nem tartózkodik az országban, mert a feszült ukrajnai helyzet ellenére négynapos látogatásra Kínába utazott.

A kormányzó Régiók Pártja előre jelezte, hogy nem támogatja a kormány menesztését, mert mint a frakció befolyásos képviselője, Volodimir Olijnik kijelentette: az országnak "nyugalomra, törvényes rendre és stabilitásra" van szüksége.

A miniszterelnököt és kormánya tagjait a képviselők szavazással rendelték be a parlamentbe, miután a házelnök meghívása ellenére nem jelentek meg az ellenük benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájára. Ezután két kormánytag, Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettes és Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter kivételével mind megérkezett.

Mikola Azarov ukrán kormányfő a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért amiatt, hogy a rendőrség néhány nappal korábban erőszakot alkalmazott Kijevben a tüntetők ellen, és ennek során több tucatnyian megsebesültek.

"A kormány nevében bocsánatot szeretnék kérni a rendfenntartó erők akciójáért. Mind az elnök, mind a kormány nagyon sajnálja a történteket" - mondta a kormányfő. Kilátásba helyezte, hogy személycserék lesznek a történtek miatt a kormányban. Hozzátette azonban, hogy a rohamrendőrök által alkalmazott erőszak következtében "egy 17 éves kivételével kizárólag nagykorúak sérültek meg".

Azarov követelte az ellenzéktől, hogy haladéktalanul szüntesse meg a kormányépület blokádját, különben - mint mondta - "felelni fognak érte". Közölte, hogy szerdán a kabinet a kormányépületben készül ülést tartani. A hatalomváltásért tüntetők kedden már második napja akadályozták, hogy a kormányhivatal dolgozói bejussanak az épületébe.

A miniszterelnök beszédét az ellenzék folyamatos kiabálással és asztalcsapkodással zavarta. Előbb az "ukránul!" felszólítással követelték az oroszul felszólaló kormányfőtől, hogy térjen át az állam hivatalos nyelvére, utána a "lemondás" szót skandálták.

A plenáris ülés ideje alatt médiabecslések szerint mintegy 20 ezer tüntető gyűlt össze a parlament épülete előtt a kormány menesztését várva.

Közben az ukrán média közlése szerint kedden Kijevbe érkezik Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, hogy segítsen a felek között párbeszédet kialakítani a feszültség enyhítése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×