A The Observer című baloldali vasárnapi brit lap megbízásából Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Lengyelországban elvégzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a britek 26 százaléka van összességében jó véleménnyel az EU-ról, 42 százalékuk azt a válaszlehetőséget jelölte be, hogy az EU létezése "rossz dolog".

Lengyelországban ugyanakkor a megkérdezettek 62 százaléka tartja jónak és mindössze 13 százalék rossznak az unió létét. Németországban 55-17, Franciaországban 36-34 százalék a vélemények megoszlása ebben a kérdésben a kedvező megítélés javára.

Arra a kérdésre, hogy hazájukat "európai" országnak tartják-e, a britek 50 százaléka nemmel felelt, és csak 40 százalékuk mondta azt, hogy igen. A németek 84 százaléka, a lengyelek 70 százaléka, a franciák 59 százaléka azonosította hazáját európai országként, az e minősítést elvetők aránya pedig 11, 26 és 31 százalék volt e három országban.

A felmérést végző Opinium közvélemény-kutató cég felkérte a vizsgálatba bevontakat arra is, hogy jelöljék meg, milyen identitásúnak tartják magukat. Az összes egyéb önazonossági jelző mellé a briteknek mindössze a 14 százaléka írta oda azt is, hogy "európai", ugyanakkor a németek 39, a franciák 34, lengyelek 48 százaléka nevezte magát európainak is más identitásainak felsorolása mellett.

Arra a kérdésre, hogy mely országokat érzik a hozzájuk legközelebb állónak kulturálisan, politikailag és gazdaságilag, a brit válaszok között a leggyakrabban az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és - egyetlen EU-tagállamként - Írország szerepelt. A másik három ország esetében csak uniós társállamok voltak azon országok között, amelyekhez a megkérdezettek szerint hazájukat szoros kulturális, politikai, gazdasági kapcsolatok fűzik.

A felmérés adatainak különös jelentősége abban áll, hogy David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök népszavazást ígért a brit választóknak Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról, azzal kiegészítve, hogy előtte megpróbálja elérni Brüsszelnél a London által tagállami hatáskörbe tartozónak ítélt döntési jogkörök "hazatelepítését" és a brit-EU viszony alapvető átrendezését. A brit kormány tervei szerint e tárgyalások eredménye alapján dönthetnek majd a választók arról, hogy hazájukat az EU-ban vagy az unión kívül szeretnék-e látni.

A The Observer felméréséből ugyanakkor kiderül, hogy a két legnagyobb EU-társállamban, Németországban és Franciaországban a közvélemény jelentős relatív többsége nem támogat semmiféle brüsszeli különalkut Londonnal.