Az ügyben az egyiptomi régészeti minisztérium adott ki közleményt a hétvégén. Mohammed Ibrahim miniszter, miután látta az első jelentéseket az ügyről, hallatlannak nevezte, hogy valaki ilyet tegyen a világ hét csodájának egyikével. "A Kheopsz-piramis nem holmi kőfejtő, ahonnan minden hobbirégész kénye-kedve szerint egyszerűen hazavihet egy-egy követ" - mondta a Spiegel német hetilap online kiadásának Ibrahim, aki a nyomozásba az Interpolt is bevonná.

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós és Stefan Erdmann kutató áprilisban tért vissza Egyiptomból Németországba, ahol saját elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laborjának.

A két férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a gízai Nagy Piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek. A királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat. Ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén egy kis felületen festéket kapartak le a falról. "Nem gondolkodtam, nagyon spontán döntés volt" - vallotta be Erdmann, aki elmondása szerint fél életét Egyiptomban töltötte és soha semmi rosszat nem tett.

Erdmann nem érti, miért kellene bevonni az ügybe az Interpolt. Mint mondta, a leleteket megvizsgálják a Fresenius Intézetben, az eredményeket pedig megosztják a nyilvánossággal is. Levelet is írtak, amelyben mindenért bocsánatot kérnek, ráadásul a mintavételért is fizetnének.

A mintákat vizsgáló drezdai Fresenius Intézet munkatársai elmondásuk szerint semmit nem tudtak arról, honnak származnak a különösen érzékeny festékminták.

Mohammed Ibrahim egyelőre a szakértők végső jelentésére vár. Ezután kérni fogja az ország vezetését, tegyen jogi lépéseket annak érdekében, hogy a tetteseket felelősségre vonják.

A kairói német nagykövetség elítélte a mintavétel tényét és azt is, hogy a mintákat végül kivitték Egyiptomból. Az egyiptomi sajtóhoz vasárnap eljuttatott állásfoglalás szerint együttműködnek az egyiptomi hatóságokkal. Eddig azonban az egyiptomi kormány hivatalosan még nem lépett kapcsolatba az ügyben Németországgal.

Martina Ullmann, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem munkatársa elmondta: ha egy műemléken vagy régészeti tárgyon akarnak vizsgálatokat folytatni, először is az egyiptomi régészeti minisztérium engedélyére van szükség. A kérelmet nagyjából fél évvel a kutatás tervezett megkezdése előtt be kell nyújtani. Ez alatt az idő alatt megvizsgálják, hogy a kérelmező kutató rendelkezik-e megfelelő szakképesítéssel.

A kutatás során egy kirendelt egyiptomi szakértő is felügyeli a vizsgálatokat, amelyeket csak akkor lehet Egyiptomon kívül végezni, ha ezek kivitelezéséhez ott nem adottak a feltételek.

A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz fáraó sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát.

Kheopsz - más néven Hufu - az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.