Az EU tanácsának soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminiszter-helyettese, Vytautas Leskevicius emberi tragédiának nevezte, hogy több millió európai él a változás leghalványabb reménye nélkül a társadalom peremére szorulva, mélyszegénységben. A diplomata szerint Európa hitelessége is kockán forog, hiszen ha nem képes megvédeni egyik kisebbségét, akkor aligha kérheti számon ezt másokon.

Az Európai Bizottság részéről az alapjogokért felelős Viviane Reding alelnök kijelentette: a bizottság betartatja az uniós jogot, a romákat a többi uniós polgárral azonos jogok illetik meg, köztük a szabad mozgás joga.

A fideszes Járóka Lívia, az EP egyetlen roma képviselője emlékeztetett, hogy a romáknak szánt pénzeknek csak a töredéke, esetenként kevesebb mint tizede jut el azokhoz, akikhez kellene. Szerinte a nyugat-európai országok is képtelenek megoldani a bevándorlás keltette társadalmi problémákat.

"Az elmúlt húsz év összefüggéstelen, gyenge és sok esetben hamis integrációs programjai nem csak alkalmatlanok voltak a romák helyzetének javítására, de fokozatosan magukra a romákra kezdték hárítani a felelősséget a nyilvánvaló kudarcokért" - közölte Járóka, hozzátéve, hogy 2004 óta nagyjából négymillió roma lett az EU állampolgára, akik közül sokan indultak a szegényebb új tagállamokból a gazdagabb Nyugat felé.

"A nagy múltú és gazdag nyugat-európai demokráciák semmivel sem bizonyultak jobbnak az általuk kritizált új tagállamoknál, hiszen a szociális problémákra letartóztatásokkal, kilakoltatásokkal és kiutasításokkal válaszoltak" - állapította meg a képviselő.

A szocialista Göncz Kinga külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a roma nőket kettős hátrányos megkülönböztetés éri, ők fokozottan kiszolgáltatott, sérülékeny társadalmi csoportot alkotnak.

Szóvá tette, hogy Magyarországon az "ambiciózus" romaintegrációs stratégia mellett a kormány csökkentette az iskolakötelezettség, valamint a büntethetőség korhatárát, uniós forrásokból bővíti a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményeit, továbbá megszüntette az önálló kisebbségi ombudsman intézményét. A szocialista politikus ezért a tagállamok romaintegrációs stratégiáinak bizottsági, hivatalos értékelése mellett a politikák civil véleményezését, monitorozását is szükségesnek nevezte.

A jobbikos Morvai Krisztina azonnali kérdést intézett Göncz Kingához. Arra volt kíváncsi, hogy Göncz Kinga mennyire tartja problémának, hogy a romáknak szánt pénzek korrupt politikusok és a hozzájuk kötődő korrupt roma vezetőkhöz kerülnek.

Göncz Kinga válaszában hangsúlyozta: adatokra van szükség ahhoz, hogy tudható legyen, mennyi pénz jut el valójában az arra rászorulókhoz, valamint arról beszélt, hogy az előző kormány azokban a térségekben igyekezett elkölteni az uniós forrásokat, ahol több mutató alapján "koncentrálódik a szegénység", mert így jó eséllyel a rászoruló romákon is segíteni lehet.

A több mint egyórás vitában több EP-képviselő is bűnözőnek igyekezett beállítani a kelet-európai cigányságot. Egy bolgár politikus arról beszélt, hogy egy kollégájának a táskáját lopták el, amikor ellátogattak egy bulgáriai romatáborba. A belga flamand szélsőségesek, a Flamand Érdek egyik képviselője kijelentette, hogy a cigányok problémáinak nagy része hagyományaikból ered, a brit euroszkeptikus Függetlenségi Párt részéről Paul Nuttall pedig aggodalmának adott hangot, hogy ha január 1-jén a bolgár és a román romák korlátlanul vállalhatnak majd munkát bárhol az EU-ban, akkor Nagy-Britanniában robbanásszerűen nőni fog a gyermekprostitúció. A brit politikus szerint sok roma szülő koldusnak vagy zsebtolvajnak neveli a gyerekét.

Viviane Reding a vita végén megdöbbenésének adott hangot, hogy ilyesmit kellett az Európai Parlament üléstermében hallania, örömét fejezte ki viszont, hogy csak elenyésző kisebbség fogalmazott meg ilyen véleményt.