Az újság kedden meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte, hogy az egyik lehetséges forgatókönyv szerint az Európai Unió lemond az ellenzéki politikus szabadon bocsátására vonatkozó követeléséről, és Ukrajnával e feltétel teljesülése nélkül írja alá a szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodást az unió keleti partnerség kezdeményezésének november végi vilniusi csúcsértekezletén.

Ezt a lehetőséget azonban Németország hevesen ellenzi. A német államfő véleményét még a találkozó előtt ismertető közlemény szerint Joachim Gauck határozottan arra álláspontra helyezkedett, hogy minél tovább húzódik a döntés Timosenko ügyében, annál inkább veszélybe kerül a társulási megállapodás aláírása Ukrajnával. Az államfői hivatal hozzáfűzte, hogy nem pusztán Timosenko személyéről van szó, hanem általánosságban a jogállamiságról, az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartásáról.

A másik forgatókönyv alapján Viktor Janukovics kegyelmet adna a volt kormányfőnek, ahogyan azt Pat Cox és Aleksander Kwasniewski, az Európai Parlament (EP) két küldöttje írásos petícióban kérte az ukrán államfőtől múlt pénteken Kijevben.

Kompromisszumos megoldásként vetődött fel annak a lehetősége, hogy Timosenkót egészen a 2015-ben esedékes ukrajnai elnökválasztásokig külföldön gyógykezelik. Amennyiben ellenzéki jelölt nyeri meg a választást, úgy szabadon visszatérhet Ukrajnába - írja a Kommerszant-Ukrajina. - Ha viszont újra Janukovics szerzi meg a tisztséget, akkor visszakerül a börtönbe letölteni a hátralévő büntetését.

A négyes államfői találkozóról a házigazda, Bronislaw Komorowski lengyel elnök pusztán annyit mondott a sajtónak, hogy "párbeszédet folytattak a vilniusi csúcs sikere előtt álló akadályok elhárításának lehetőségeiről".

Múlt pénteken Timosenko - miután felkereste őt a harkivi börtönkórházban az EP két küldöttje - ügyvédjén keresztül tudatta, hogy elfogadta a németországi gyógykezelésére vonatkozó ajánlatot. Ugyanezen a napon Janukovics elnök más hivatalba helyezte át Renat Kuzmin helyettes főügyészt, a Timosenko elleni büntetőeljárások kezdeményezőjét.

Julija Timosenkót hét év börtönbüntetésre ítélték a 2009-ben miniszterelnökként aláírt orosz-ukrán gázmegállapodás miatt. Még két eljárás indult ellene: az egyikben azzal vádolják, hogy az 1990-es évek második felében az Ukrán Egyesített Energiarendszerek vezetőjeként adócsalást és sikkasztást követett el, a másikban pedig azzal, hogy ő volt az egyik megrendelője Jevhen Scserbany donyecki parlamenti képviselő és üzletember 1996-ban történt meggyilkolásának.