Az intézmény vezetése a müncheni Ludwig Maximilian egyetem színháztörténeti intézetét bízta meg a munkával. A kutatók elsősorban azt vizsgálják, hogy mi történt az operaház zsidó származású művészeivel és munkatársaival. A már ismert adatok alapján úgy tűnik, hogy nem voltak olyan tisztogatási akciók, mint a bécsi operában.

Nyitott kérdés azonban van így is bőven. Nem ismert például, hogy miért törölték a repertoárból a Hoffmann meséi című operát, a német zsidó családban született francia Jacques Offenbach művét, amelyet a többi német operában nem tettek indexre.

Az sem világos, hogy miként befolyásolta a műsor összeállítását a Joseph Goebbels vezette információs és propagandaminisztérium - mondta el a második világháborúban megsérült müncheni operaház újranyitásának 50. évfordulójára tervezett ünnepi programot bemutató keddi sajtótájékoztatón Nikolaus Bachler intendáns és Jürgen Schadler, a kutatási projekt vezetője.

A kutatás horizontja kiterjed a hitleri rezsim bukása utáni időkig, egészen az épület helyreállításáig, 1963-ig, hogy teljes legyen a kép. Külön kutatási téma például az, hogy miért éppen az eredeti állapotot állítottak helyre, amikor a korabeli nyugat-németországi gyakorlat az volt, hogy új, modern operaházakat építenek a régiek helyett.

Egyebek között az is kérdés, hogy 1963-ban az ünnepélyes megnyitó után - amelyen Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című alkotását adták elő - miért éppen a náci korszakban igen népszerű Wagner-operával, A nürnbergi mesterdalnokokkal kezdték az első évadot a Bajor Állami Operaház régi-új otthonában - mondták el a sajtótájékoztatón.