Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Vizsgálat indult a Guardian-újságíró élettársa ellen

A brit rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy terrorizmusellenes nyomozói bűnügyi vizsgálatot indítottak a The Guardian amerikai újságírója, Glenn Greenwald élettársa ellen a brit lap titkosszolgálatokat leleplező cikkeivel összefüggésben.

A londoni Heathrow reptéren a hét végén ideiglenesen őrizetbe vett brazil férfinál, David Mirandánál "rendkívül érzékeny dokumentumok voltak, amelyek nyilvánosságra hozása életeket veszélyeztethetett volna" - közölte egy rendőrségi szóvivő, aki hozzátette, hogy a nyomozás megindításáról a Mirandától elkobzott adathordozók előzetes vizsgálata alapján döntöttek.

A The Guardian több cikket is közölt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), valamint a hasonló profilú brit szolgálat, a GCHQ kiterjedt - és sokak szerint súlyosan törvénysértő - internet-megfigyelési tevékenységéről. A Greenwald által írt leleplező cikkekhez az NSA volt szerződéses munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szolgáltak forrásként, s a baloldali liberális brit lap további leleplezésekre készült.

A nyomozás megindítása a legfrissebb fordulat abban a hírszerzési botrányban, amely Barack Obama amerikai elnököt a moszkvai Kreml ellen fordította, David Cameron brit miniszterelnök közvetlen munkatársait pedig arra késztette, hogy a The Guardiant rávegyék a birtokában lévő, titkos dokumentumokat tartalmazó adathordozók megsemmisítésére.

Mirandát, aki dokumentumokat szállított a Brazíliában élő Greenwald és Snowden Berlinben dolgozó kapcsolata, Laura Poitras amerikai dokumentumfilmes között, a terrorizmus elleni törvényre hivatkozva vették őrizetbe, s hallgatták ki, majd kilenc óra elteltével vádemelés nélkül szabadon engedték, miután elvettek tőle minden lehetséges adathordozót - a laptopját, a mobiltelefonját, egy számítógépes merevlemezt és több memóriakártyát.

Csütörtöki közleményében a brit rendőrség nem árult el részleteket a Miranda ellen indított bűnügyi vizsgálatról, és a férfi ügyvédje, Gwendolen Morgan újságíróknak azt mondta, nem tudja, milyen alapon indították meg az eljárást.

Morgan előzőleg a brit felső bírósághoz fordult, hátha megakadályozhatja, hogy a brit hatóságok átvizsgálják, lemásolják vagy másokkal megosszák a Mirandától elkobzott berendezéseken talált több tízezer dokumentumot.

A kereset célja "a lefoglalt kényes újságírói dokumentumok bizalmasságának védelme" - közölték Miranda jogi képviselői. Egyúttal azzal érveltek, hogy Miranda feltartóztatása súlyosan sértette a férfi emberi jogait, és ezáltal ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezményének is.

Két bíró azonban engedélyt adott a hatóságoknak, hogy augusztus 30-ig alaposan átvizsgálják a dokumentumokat, amennyiben az a nemzetbiztonság védelmét vagy bármilyen terrorizmushoz köthető kapcsolat kivizsgálását szolgálja.

A rendőrségi közlemény üdvözölte a bírói döntést, hangoztatva, hogy az "lehetővé teszi a több ezer titkos hírszerzési dokumentumot tartalmazó anyag átvizsgálásának folytatását emberi életek és a nemzetbiztonság érdekében".

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×