Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A szerb parlament elfogadta a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatot

A szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot.

A dokumentum elfogadása a törvényhozás rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja volt. A Szerb Rádió és Televízió honlapján közzétett tájékoztatás szerint a nyilatkozat elfogadását 128 képviselő szavazta meg, ellene tízen szavaztak, heten pedig nem vettek részt a voksolásban.

A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. Abban a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

A szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken elkezdődött a vita a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozat elfogadásáról - jelentette a szerb közszolgálati televízió honlapja.

A nyilatkozattervezetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő közösen. A dokumentum elfogadása a törvényhozás rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja.

A szerb parlament honlapján ismertetett tervezet szerint a törvényhozás "a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak". A legerélyesebben elítéli a hatóságok által 1945-ben hozott határozatokat, amelyekkel nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek nyilvánították Csúrog, Mozsor és Zsablya lakosságát.

A nyilatkozattervezet szerint a kollektív felelősség alóli felmentés a tolerancia szellemének, továbbá a nemzeti közösségek és az ország valamennyi polgára közötti megbecsülésnek az erősítését szolgálja. A szerb parlament síkraszáll az ártatlanul megvádolt polgárok teljes körű rehabilitálásáért, nem kérdőjelezve meg azoknak a személyeknek az egyéni felelősségét, akiknek a bűnösségét független bíróságok állapították meg.

A nyilatkozat elfogadását a tervezet szerint a szerb parlament azzal indokolná, hogy erkölcsi elégtételt kell szolgáltatni Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosainak a velük történt igazságtalanság miatt, azért, mert háborús bűnösöknek minősítették őket. A nyilatkozat sürgősségi elfogadására azért van szükség, hogy az EU-csatlakozás folyamatában Szerbia hozzájáruljon a térségbeli megbékéléshez. A dokumentum a nemzetek közötti kapcsolatok erősítése szempontjából is fontos - olvasható a szerb parlament honlapján közzétett nyilatkozattervezetben.

A Vajdasági Magyar Szövetség közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja a szerb és a magyar nép közös történelmének ezen tragikus fejezetét, elfogadásával a vajdasági magyar közösségről "végérvényesen lekerül a kollektív bűnösség bélyege".

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményében üdvözölte a szerb parlament szándékát, és felhívta a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás nem követi meg az országban élő "őshonos és kollektív bűnösséggel vádolt, népirtással sújtott magyar nemzetrészt", a magyar-szerb történelmi megbékélés folyamata sem kezdődhet el.

Tomislav Nikolic szerb államfő tavalyi budapesti látogatásán állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel arról, hogy közösen fognak fejet hajtani az 1944-45-ös megtorlások vajdasági áldozatainak emléke előtt.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×