Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A szerb parlament elfogadta a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatot

A szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot.

A dokumentum elfogadása a törvényhozás rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja volt. A Szerb Rádió és Televízió honlapján közzétett tájékoztatás szerint a nyilatkozat elfogadását 128 képviselő szavazta meg, ellene tízen szavaztak, heten pedig nem vettek részt a voksolásban.

A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. Abban a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

A szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken elkezdődött a vita a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozat elfogadásáról - jelentette a szerb közszolgálati televízió honlapja.

A nyilatkozattervezetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő közösen. A dokumentum elfogadása a törvényhozás rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja.

A szerb parlament honlapján ismertetett tervezet szerint a törvényhozás "a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak". A legerélyesebben elítéli a hatóságok által 1945-ben hozott határozatokat, amelyekkel nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek nyilvánították Csúrog, Mozsor és Zsablya lakosságát.

A nyilatkozattervezet szerint a kollektív felelősség alóli felmentés a tolerancia szellemének, továbbá a nemzeti közösségek és az ország valamennyi polgára közötti megbecsülésnek az erősítését szolgálja. A szerb parlament síkraszáll az ártatlanul megvádolt polgárok teljes körű rehabilitálásáért, nem kérdőjelezve meg azoknak a személyeknek az egyéni felelősségét, akiknek a bűnösségét független bíróságok állapították meg.

A nyilatkozat elfogadását a tervezet szerint a szerb parlament azzal indokolná, hogy erkölcsi elégtételt kell szolgáltatni Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosainak a velük történt igazságtalanság miatt, azért, mert háborús bűnösöknek minősítették őket. A nyilatkozat sürgősségi elfogadására azért van szükség, hogy az EU-csatlakozás folyamatában Szerbia hozzájáruljon a térségbeli megbékéléshez. A dokumentum a nemzetek közötti kapcsolatok erősítése szempontjából is fontos - olvasható a szerb parlament honlapján közzétett nyilatkozattervezetben.

A Vajdasági Magyar Szövetség közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja a szerb és a magyar nép közös történelmének ezen tragikus fejezetét, elfogadásával a vajdasági magyar közösségről "végérvényesen lekerül a kollektív bűnösség bélyege".

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményében üdvözölte a szerb parlament szándékát, és felhívta a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás nem követi meg az országban élő "őshonos és kollektív bűnösséggel vádolt, népirtással sújtott magyar nemzetrészt", a magyar-szerb történelmi megbékélés folyamata sem kezdődhet el.

Tomislav Nikolic szerb államfő tavalyi budapesti látogatásán állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel arról, hogy közösen fognak fejet hajtani az 1944-45-ös megtorlások vajdasági áldozatainak emléke előtt.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Helyi vezetők, rövid döntési utak: így épít vezetői csapatot a Wallis

Helyi vezetők, rövid döntési utak: így épít vezetői csapatot a Wallis

Mit lehet kezdeni azzal a tudással, amely egymástól távoli iparágakban, különböző országokban és nagyon eltérő vállalati helyzetekben gyűlik össze? Bartis Eszter, a Wallis Csoport humánerőforrás igazgatója szerint a válasz a vezetők üzletértésében és abban a közegben keresendő, ahol a cégek valódi tapasztalatokat osztanak meg egymással. Az interjúban arról is beszéltünk, hogyan épít a Wallis helyi menedzsmentre, miként készíti fel a kiemelt szakembereket nagyobb felelősségre, és miért marad nélkülözhetetlen a pályakezdők bevonása az AI korában.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×