Az AP hírügynökség birtokába került tervezet szerint 17-ről 23 milliárd euróra ugrott az az összeg, amire szükség van Ciprus megmentéséhez. A nemzetközi hitelezők ennek csak kisebbik részét, tízmilliárd eurót adnak, miközben Ciprusnak a korábbi 7 milliárd helyett 13-at kell előteremtenie. Emiatt felmerült, hogy - az eurózónában elsőként - Ciprus aranytartaléka egy részének eladására kényszerülhet.

A hidegzuhanyként érkező hírt az úgynevezett trojka, a hiteleket nyújtó IMF, Európai Bizottság és Európai Központi Bank elemzése tartalmazza, amely jelentős mértékben módosította Ciprus kimentésének költségeit. A jelentésben - úgymond az ország gazdasági kilátásait is figyelembe véve - újraszámolták a ciprusi bankszektor újratőkésítésének költségeit.

A Ciprusi Központi Bank közölte, hogy egyelőre nem tervezi az aranytartalék egy részének eladását, híradások azonban arról szólnak, hogy 400 millió eurónyi értékben adhatnak el aranyat.

Cipruson emellett adóemelések, közalkalmazotti elbocsátások és az állami vállalatok részleges privatizációja várható. A 100 ezer eurónál nagyobb bankbetétekkel rendelkezők arra számíthatnak, hogy a korábban megszellőztetett 60%-nál is többet veszítenek el betétjeikből.

Úgy tűnik, a hiteleket a gyakorlatban nyújtó észak-európai országoknak kezd elegük lenni a déli országok megmentéséből, ezért szigorúbb feltételeket szabnak. Mindez intő jel lehet Spanyolországnak és Szlovéniának - az eurózóna két, veszélyeztetettnek mondott gazdaságának.

Ciprus számára már így is sokkolóak voltak a feltételek, de most gyakorlatilag azt követelik tőle, hogy évi gazdasági teljesítménye 75 százalékát fordítsa a bankrendszer helyreállítására. Becslések szerint a GDP az idén több, mint 8,5 százalékkal esik vissza és a prognózis szerint két év múlva mutat majd pozitív növekedési eredményt a ciprusi gazdaság.

A mentőcsomag részleteiről pénteken, Dublinban tárgyalnak az eurózóna pénzügyminiszterei.