Az egyhetes térségbeli körúton járó Clinton, aki Vietnámból érkezett a laoszi fővárosba, Vientiánban tárgyalt a kommunista ország kormányfőjével, Thongszing Thammavonggal és Thonglun Sziszulit külügyminiszterrel. Washington fő célja az, hogy erősítse helyzetét a világ egyik leggyorsabban fejlődő térségének piacain, és szembeszálljon Kína növekvő gazdasági, diplomáciai és katonai befolyásával a régióban.

Az amerikai diplomácia vezetőjeként legutóbb John Foster Dulles járt Laoszban 1955-ben. Akkoriban a hegyvidéki, ritkán lakott ország az amerikai külpolitikai középpontjában állt. A hivatalából távozó Dwight D. Eisenhower elnök arra figyelmeztette utódját, John F. Kennedyt, hogy ha Laosz a kommunisták kezére kerül, akkor egész Délkelet-Ázsia elveszhet. Bár végül Vietnám került az amerikai "dominóelmélet" fókuszába, a háború Laoszt is keményen sújtotta.

Szerdai találkozóin Clinton megvitatta a környezetvédelmi aggodalmakat egy tervezett gát ügyében, amely a Mekong folyón épülne, és szóba kerültek a beruházási lehetőségek, valamint a közös erőfeszítések a vietnámi háború idején ledobott, de fel nem robbant bombák tízmillióinak az eltakarítására. Az amerikai külügyminiszter ellátogatott egy buddhista szentélybe és egy amerikai pénzből létesült protéziskészítő központba, amely az amerikai robbanóeszközök és lőszerek áldozatait látja el művégtagokkal.

Az Egyesült Államok több mint kétmillió tonnányi bombát dobott le az igen szegény országra az 1964 és 1973 közötti "titkos háborúban", vagyis körülbelül egy tonnát minden laoszi férfira, nőre és gyermekre számítva. Ez meghaladta a második világháborúban Németországra és Japánra összesen ledobott bombát, amivel Laosz az egy lakosra számolva legsűrűbben bombázott ország lett a történelemben.

Hillary Clinton útjának következő állomása Kambodzsa lesz, ahol Phnompenben a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó államok külügyminisztereivel találkozik.