A csúszás azonban valószínűleg nem tesz érezhető hatást a zóna stabilitására, hiszen a tagállamok vezetői éppen a héten tartott találkozójukon döntöttek arról, hogy a mechanizmus feladatköreiben kibővülve működik majd. Másfelől továbbra is működik a 2012-ben létrehozott ideiglenes stabilitási eszköz (EFSF), így nem merülhet fel finanszírozási nehézség sem. Harmadrészt az életbe lépést eredetileg egy évvel későbbre, 2013 közepére tervezték, és később állapodtak meg abban, hogy a piaci bizalom visszaállításának érdekében megpróbálják ezt az eseményt előrébb hozni.

A szerződés életbe lépéséhez a benne foglalt kitételek szerint arra van szükség, hogy az aláíró országok közül a mechanizmus tőkealapjának összesen legalább 90 százalékát adókban befejeződjék a dokumentum ratifikációs folyamata. Ez pedig azt jelenti, hogy a német ratifikációs folyamat megtörténte előtt a hatályba lépésről nem lehet szó.

Németországban a törvényhozás a héten megszavazta ugyan a szerződést, de a megerősítés akkor fejeződik be, ha az államfő is aláírta, aki viszont meg kívánja várni a alkotmánybíróság állásfoglalását.

Ráadásul a szerződést az euróövezet számos más országában sem ratifikálták eddig, bár a folyamat mindenhol jelentősen előrehaladt. Minimum 12 országban (köztük a legnagyobbakban) be kell fejezni a jóváhagyási procedúrát az életbe lépéshez.

Az ESM-et létrehozó szerződést februárban írták alá az euróövezeti tagállamok vezetői. A pénteken véget ért uniós csúcson a megállapodás módosításáról döntöttek, ennek értelmében a 700 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer forrásait kormányok közbeiktatása nélkül fel lehet használni a tagállamok bankrendszereinek feltőkésítésére.