Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Később lép életbe az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus

Az eredeti reményekkel ellentétben nem lépett életbe vasárnap ez euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról (ESM) kötött szerződés, miután az aláíró nemzetek elégséges arányában nem fejeződött be a ratifikációs folyamat.

A csúszás azonban valószínűleg nem tesz érezhető hatást a zóna stabilitására, hiszen a tagállamok vezetői éppen a héten tartott találkozójukon döntöttek arról, hogy a mechanizmus feladatköreiben kibővülve működik majd. Másfelől továbbra is működik a 2012-ben létrehozott ideiglenes stabilitási eszköz (EFSF), így nem merülhet fel finanszírozási nehézség sem. Harmadrészt az életbe lépést eredetileg egy évvel későbbre, 2013 közepére tervezték, és később állapodtak meg abban, hogy a piaci bizalom visszaállításának érdekében megpróbálják ezt az eseményt előrébb hozni.

A szerződés életbe lépéséhez a benne foglalt kitételek szerint arra van szükség, hogy az aláíró országok közül a mechanizmus tőkealapjának összesen legalább 90 százalékát adókban befejeződjék a dokumentum ratifikációs folyamata. Ez pedig azt jelenti, hogy a német ratifikációs folyamat megtörténte előtt a hatályba lépésről nem lehet szó.

Németországban a törvényhozás a héten megszavazta ugyan a szerződést, de a megerősítés akkor fejeződik be, ha az államfő is aláírta, aki viszont meg kívánja várni a alkotmánybíróság állásfoglalását.

Ráadásul a szerződést az euróövezet számos más országában sem ratifikálták eddig, bár a folyamat mindenhol jelentősen előrehaladt. Minimum 12 országban (köztük a legnagyobbakban) be kell fejezni a jóváhagyási procedúrát az életbe lépéshez.

Az ESM-et létrehozó szerződést februárban írták alá az euróövezeti tagállamok vezetői. A pénteken véget ért uniós csúcson a megállapodás módosításáról döntöttek, ennek értelmében a 700 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer forrásait kormányok közbeiktatása nélkül fel lehet használni a tagállamok bankrendszereinek feltőkésítésére.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×