Nagy-Britannia súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, nadrágszíjmeghúzásra kényszerül. Ilyen körülmények között felháborodást keltett volna, ha a 2008-ban csőd előtt álló és az adófizetők pénzén megmentett Royal Bank of Scotland vezérigazgatója elfogadja a kirívóan magas prémiumot.

A múlt hét végén az ellenzék tett döntő lépést: a minden országos kérdésben aktív brit szocialista Munkáspárt parlamenti vitát harcolt ki, és mivel maga mellé állíthatta volna a kormánykoalíció kisebb partnerének, a liberális demokrata pártnak jónéhány képviselőjét, a vitát záró szavazáson előidézhette volna a kormány vereségét. Ennek hallatán mondott le a Svájcban üdülő Stephen Hester a majdnem egymillió font értékű részvényprémiumról. Ezzel okafogyottá tette a parlamenti szavazást.

A fejleményeket kommentálva az ellenzék vezére, Ed Miliband azt hangoztatta, hogy ez még csak a kezdet, az ország ügyeiért felelős kapitalizmusra van szükség, és a bankvezérek magas prémiumainak megadóztatására.

Stephen Hester döntése némileg csökkentette a milliós év végi juttatások okozta közfelháborodást, de a pénzintézetek azzal védekeznek, hogy kivételes képességű vezető munkatársaikat meg kell fizetni, különben más cégekhez mennek át. Az áldozatkész bankvezérigazgató ez évi összdíjazásáról márciusban adnak ki közleményt, végül, időszakosan kifizetett részletekben, körülbelül két és fél milliárd forintnak megfelelő összeg, nyolc millió font ütheti a markát.

George Osborn pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az igazgató most zavartalanabbul folytathatja munkáját annak érdekében, hogy visszatérüljön a kasszába a Royal Bank of Scotland megmentésére fordított többmilliárdos állami segítség.