eur:
394.02
usd:
364.85
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Feszültté vált a francia-török viszony

A francia belügyminisztérium védelem alá helyezte azt a képviselőnőt, aki az örmény népirtás tagadásának büntetését kezdeményezte a parlamentben. Valérie Boyer azt állítja, hogy a Facebook és a Twitter oldalaira olyan üzenetek érkeztek, amelyek megerőszakolással, kínzással és halállal fenyegetik őt, emiatt ismeretlen elkövetők ellen feljelentést tett a rendőrségen. A kezdeményezés miatt az utóbbi napokban kifejezetten feszültté vált a francia-török viszony.

A képviselőasszony által alig egy hete benyújott módosító javalat szerint a jövőben egy éves börtön- és 45 ezer eurós, mai árfolyamon közel 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújtanák Franciaországban azokat, akik tagadják a törvény által elismert népirtásokat.

A francia parlament két népirtást ismert el eddig, a második világháború alatt a zsidó nép ellen irányulót, illetve azt, amelyet az oszmán birodalom követett el az első világháború idején az örmények ellen, de a törvény eddig csak a holokauszt tagadását büntette. Valérie Boyer javaslata tehát arra irányul, hogy ezentúl az örmények lemészárlását tagadókat is büntetni lehessen.

Az örmények szerint a törökök által 1915 és 1917 között végrehajtott deportálások és mészárlások több mint másfél millió ember halálát okozták köreikben. Törökország azonban a mai napig azt állítja, hogy a korabeli oszmán tartományok, Szíria, Irak és Libanon felé elrendelt erőszakos kitoloncolásokat övező összecsapások és erőltetett gyaloglások során mintegy 500 ezer örmény veszthette életét, de tagadja, hogy szándékos népirtást követtek volna el.

A kérdés robbanékonyságát mutatja, hogy a törvényjavaslat múlt pénteki benyújtásakor Törökország hazarendelte párizsi nagykövetét és gazdasági szankciókkal fenyegette meg a franciákat, a franciaországi törökök a párizsi törvényhozás előtt tüntetést tartottak, miközben Örményország "mély háláját" fejezte ki a franciák iránt a kezdeményzésért. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egyébként még aznap ellentámadásba ment át, azt állítva, hogy Franciaország népirtást követett el Algériában a gyarmatosítás idején.

A kérdés egyébként a francia történészeket is megosztja, egy részük szerint a törvényjavaslat egyszerű választási fogás, az örmény közösség ugyanis komoly politikai súllyal rendelkezik Franciaországban. Mások azt mondják, a történelemírás nem a politikára tartozik, a történelmet "szabályozó" törvények a demokratikus vitát akadályozzák. És persze vannak olyanok is, akik azt tartják problematikusnak, hogy a jogszabály olyan kérdésről rendelkezik, amelynek semmi köze a nemzet történelméhez.

A fenti kifogások ellenére a francia parlament alsóházában a kormánypárti és ellenzéki képviselők széles, kifejezetten szokatlannak számító konszenzussal szavazták meg a beterjesztett javaslatot, melyet még a szenátusnak is el kell fogadnia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×