A tervezett terrorakció a Chevrolet fedőnevet kapta az amerikai sajtóban szerdán nyilvánosságra hozott értesülések szerint, amiben közrejátszhatott, hogy az egyik vádlott, Manssor Arbabsiar használtautó-kereskedő volt a texasi Corpus Cristiben.

Az amerikai kormány hivatalosan ugyan csak az iráni Iszlám Forradalmi Gárda külföldi műveletekre szakosodott Kudsz (Jeruzsálem) Különítményének néhány vezetőjét gyanúsította meg, de szakértői szinten azt feszegetik, hogy vajon pusztán az elitegység néhány tagja önállósította-e magát, avagy a legfelső teheráni körök tudtával folyt az összeesküvés. A Kudsz Különítmény ugyanis, akárcsak a gárda, közvetlenül a legfőbb vallási vezető, Szajed Ali Hamenei ajatollah irányítása alá tartozik.

Biden alelnök nyilatkozata szerint Egyesült Államok ismerteti a világ vezetőivel a merénylettel kapcsolatos álláspontját, és hangsúlyozta, hogy Iránnak felelnie kell a tetteiért, amelyekért a mostaninál is erősebb nemzetközi elszigeteltséget érdemel. Hillary Clinton külügyminiszter telefonon tájékoztatta kollégáit, Susan Rice ENSZ-nagykövet pedig személyesen számolt be a Biztonsági Tanács tagjainak - így a Teheránban és Washingtonban egyaránt nagykövetséget fenntartó Kína és Oroszország képviselőinek - az amerikai fővárosban kedden nyilvánosságra hozott merénylettervről, amely Barack Obama elnök szerint súlyosan megsértette az amerikai és a nemzetközi jogrendet.

Washington kapcsolatba lépett az Arab Liga, az Öböl-menti Együttműködési Tanács és az Iszlám Konferencia vezetőivel is.

Az iráni külügyminisztérium egyébként szerdán berendelte az Egyesült Államok érdekeit az iszlám köztársaságban képviselő Svájc ügyvivőjét és tiltakozott az amerikai vádak ellen. Az alpesi ország nagykövete Washingtonba utazott, hogy találkozzon Clinton külügyminiszterrel. Az amerikai külügyminisztérium nemzetközi utazási figyelmeztetést adott ki, amelyben rámutatott, hogy az összeesküvés leleplezése nyomán "Amerika-ellenes akciókra" lehet számítani.