eur:
393.88
usd:
365.12
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Aszódi: A fukusimai baleset új besorolása nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély

Az, hogy a nukleáris eseményeket rangsoroló (INES) skálán ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését, nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély, vagy újabb fejlemények történtek - mondta Aszódi Attila egyetemi docens. Az új besorolás mögött az áll, hogy összegezték és újraértékelték a történteket.

Rendkívül fontos, hogy semmilyen új körülmény nincsen, nem azért sorolták át a fukusimai balesetet, mert rosszabbra fordult a helyzet, hanem most jutottak el az adatok elemzésében addig, hogy értékeljék a besorolást - hangsúlyozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.

Mint Aszódi Attila elmondta, az új besorolás nem függ össze azzal a tűzzel, amely egy kapcsolószekrényben ütött ki a fukusimai telephelyen, sem az újabb erős földrengéssel, amely hétfőn rázta meg a szigetországot.

A kérdésre, hogy miért került egy "kalapba" a fukusimai baleset a szintén hetes minősítésű csernobili katasztrófával, kifejtette, hogy a Fukusimában történteket eddig reaktoronként sorolták be, most pedig az egész eseménysort, az egész telephelyet, illetve az összes kibocsátást együtt értékelik, hiszen a környezeti hatást illetően nincs jelentősége annak, hogy melyik reaktorból származik a kibocsátás.

Az INES-skálán a 4-es és a fölötti szintnél az események következtében a környezet is károsodik. Fukusima esetében ez az atomerőmű több tíz kilométeres körzetét jelenti. A szakember emlékeztetett rá, hogy a kitelepítési zónát kiterjesztették hétfőn. Mint mondta, korábban 20 kilométeres körben rendelték el a kitelepítést, de a 20 és 30 kilométeres kör között élőknek csak tanácsolták, hogy hagyják el lakhelyüket.

Most több településen - néhány olyanon is, amely a 30 kilométeres körön kívül van - elrendelték a kitelepítést, de nem azonnal; a hatóságok hagynak időt a költözésre. A szigorítás mögött Aszódi Attila szerint az áll, hogy a közben elvégzett számítások azt igazolták, hogy az ott élőket egy év alatt érő sugárdózis 20 millisievert fölé emelkedhet, ami jelentősen meghaladja a lakossági dóziskorlátot.

Aszódi Attila hozzátette, hogy a japán hatóság hétfőn első ízben közölt adatokat a kibocsátás becsült értékéről, eszerint a jód- és a céziumkibocsátás hét százaléka a csernobilinak. Lényeges különbség - hangsúlyozta -, hogy Csernobilban nemcsak jód- és cézium-, hanem más izotópok is meghatározók voltak.

Csernobilban két robbanás történt, egy gőz-, majd egy hidrogénrobbanás, utána pedig tíz napig tartó, intenzív grafittűz okozott nagyon magas hőmérsékletet, segítette az üzemanyag megolvadását és kihordását a reaktorból - idézte fel. Hozzáfűzte, ott nemcsak illékony izotópok, hanem az üzemanyag négy százaléka jutott a környezetbe. Ez rendkívül magas érték, és azzal járt, hogy olyan anyagok is a környezetbe kerültek, amelyek hosszú távon okoznak károsodást.

A jelenlegi japán adatok alapján nem jutott számottevő mennyiségű üzemanyag a környezetbe.

Az INES (international nuclear event scale - nemzetközi nukleáris esemény skála) használatának célja a lakosság azonnali és következetes tájékoztatása a radioaktív sugárzás forrásaival kapcsolatos események biztonsági jelentőségéről. A besorolás szintje attól függ, hogy az üzemzavarnak milyen biztonsági következményei vannak, illetve lehetnek, történt-e radioaktív kibocsátás a nukleáris létesítmény környezetébe, kapott-e az üzemeltető személyzet bármely tagja sugárterhelést.

Az eddigi legsúlyosabb nukleáris baleset a csernobili volt 1986-ban. Ez a skálán a 7. fokozatú, "nagyon súlyos baleset" kategóriába sorolható, mert jelentős radioaktív kibocsátással járt, és a környezet által elszenvedett sugárterhelés is magas volt. Szintén a korábbi Szovjetunió területén, Kistimben történt 6. fokozatú "súlyos baleset" egy újrahasznosító üzemben 1957-ben. Az 5. fokozatba sorolható az amerikai Three Mile Islandben 1979-ben bekövetkezett "telephelyen kívüli kockázattal járó baleset", amelyben hűtési probléma miatt a reaktorban levő fűtőelemek körülbelül egyharmada megolvadt.

Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×