Gilad Erdan a kormány vezető ereje, a jobboldali Likud párt tagja, és köztudomásúlag Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyik bizalmasa. Arra reagált, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a közvetett béketárgyalások haladéktalan felvételére és a kulcskérdések megvitatására szólította fel pénteken a két felet.

A közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában Erdan úgy fogalmazott: "nem logikus, és nem áll Izrael érdekében", hogy meghatározott kérdésekről szigorúan megszabott határidők szerint tárgyaljon. Hozzátette, hogy a miniszterelnök továbbra is a konfliktus megoldásán dolgozik, de nem lehet olyan áron békét kötni, ami veszélybe sodorhatná Izrael létezését és jövőjét.

A miniszter kizárta, hogy Izrael teljes egészében kivonuljon Ciszjordániából és Kelet-Jeruzsálemből. Álláspontja szerint, ha ez megtörténne, ezeket a területeket az Iránnal szövetséges iszlamisták támaszpontul használnák Izrael elleni támadásaikhoz.

Erdan elítélte Ehud Barak (Munkapárt) védelmi minisztert, aki a héten Washingtonban arról beszélt, hogy az átfogó békemegállapodás részeként megoszthatják a területeket. Barak kijelentette, hogy Jeruzsálem kérdése a tárgyalások utolsó szakaszában kerül napirendre. "Nyugat-Jeruzsálem és a zsidó negyedek nekünk, a menekültek által lakott arab negyedek nekik, a szent helyekről pedig tárgyalások révén kidolgozott megállapodás" - vázolta fel elképzeléseit.

Netanjahu ellenzi a területek megosztását, amit Erdan ezúttal is megerősített, mondván, hogy a Barak által említett elképzelések nem azonosak a kormány és a miniszterelnök álláspontjával.

Eközben Benjámin Ben-Eliézer ipari, kereskedelmi és munkaügyi miniszter azzal fenyegetőzött, hogy pártja, a Munkapárt kilép a kormányból, ha Izrael hajthatatlansága miatt befagynak a béketárgyalások. A rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Izraelnek kevés ideje maradt javaslatainak előterjesztésére.

Hillary Clinton azt javasolta pénteken, hogy a felek térjenek vissza a közvetett tárgyalásokhoz, és haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetéseket az alapkérdésekről, azaz Jeruzsálem státusáról, a határok kijelöléséről, a zsidó telepek, valamint a palesztin menekültek sorsáról. Az amerikai elképzelés szerint Washington közvetítene a felek között, s nem érné be a "passzív résztvevő" szerepével, hanem határozott igényekkel, követelésekkel rendelkező partnerként lépne fel.

George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja ismét a Közel-Keletre indult, s már hétfőn tárgyal Netanjahuval, valamint Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.