A francia konzervatív újság szerint a magyar kormány ezt az európai szolidaritás és az euróövezet pénzügyi érdekében kéri, hiszen az euróövezeti bankok jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a kelet-európai országokban.

Erik Berglöf, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza a lapnak elmondta hogy "nagyon jó ötletnek" tartja Kelet-Európa bevonását az állandó alapba. Véleménye szerint különben a spekulánsok megtámadhatják az euróövezeten kívüli gyenge pontokat, ami visszahathat a nyugati országokra is. A gazdasági szakember szerint a pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a nagy európai bankok kelet-európai részlegein keresztül már nagyon erős a pénzügyi integráció az euróövezet és Közép-Kelet-Európa között.

Az Európai Unió állandó pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre 2013-ra a mostani átmeneti eszköz helyett, hogy ne csupán kezelje, hanem hatékonyabban meg is előzze a jövőbeni válságokat. Ezt a mechanizmust terjesztenék ki azokra az uniós országokra is, amelyek egyelőre nem tagjai az euróövezetnek. Az elképzelés a Le Figaro szerint szerepel abban a nyilatkozattervezetben, amely az Európai Tanácsnak az adósságválságról szóló jövő heti találkozójára készül.

A Brüsszelben keringő szöveg szerint a 2013-ban létrejövő állandó mentőalap kidolgozásába betársulhatnának azok az uniós tagállamok is, amelyek nem tagjai az eurózónának, és így megnyílna a lehetőség számukra, hogy pénzügyileg is részt vegyenek a mechanizmusban.

A lap szerint ez a terv elsősorban a kelet-európai országokat érdekli, de Svédország és Dánia is társulna. Egyedül Nagy-Britannia - amely kétoldalú hitel formájában vett részt Írország megsegítésében - utasítja vissza annak a lehetőségét, hogy állandó jelleggel csatlakozzon a mentőalaphoz.

Eric Berglöf az Európai Központi Bank (EKB) szerepét is növelné az euróövezeten kívül, swap eszközök nyújtásával az eurózónán kívüli jegybankoknak, a törékeny nemzeti valuták elleni spekulatív támadások megelőzése érdekében. Magyarország és Lengyelország korábban már részesült egy-egy 5 milliárd, illetve 10 milliárd eurós swap keretből a forint, illetve a zloty zuhanásának megakadályozására, de a devizacsere ügyletet nem újították meg. Pedig a lap szerint ez elengedhetetlen lenne a bankrendszer stabilitásához Közép-Európában, hiszen a lakosság jelentős része külföldi devizában adósodott el. A nemzeti valuták zuhanása nagyon veszélyessé teszi a hiteltörlesztéseket - emlékeztetett a Le Figaro.