Az ENSZ-testület tizenkét órán át tanácskozott zárt ajtók mögött a hétfői izraeli támadás ügyében teendő intézkedésekről. A rendkívüli ülés után kiadott nyilatkozatban a BT követelte Izraeltől a segélyflottilla hajóinak és a fedélzetükön tartózkodó, őrizetbe vett utasoknak az azonnali szabadon engedését.

A nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg.

Izrael hétfő hajnalban nemzetközi vizeken megrohamozott hat, segélyszállítmánnyal megrakott hajót, amely a Gázai övezetbe tartott. Az incidensben a flottilla legalább kilenc nemzetközi aktivistája vesztette életét, és több tucatnyian megsebesültek, köztük izraeli katonák is.

A BT állásfoglalásában leszögezte: "a gázai helyzet tarthatatlan". A testület szerint "szükséges lenne biztosítani az áruk és a személyek folyamatos áramlását a térségbe, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan szállítását és elosztását". A dokumentumban visszafogottságra szólították fel a feleket, illetve azt kérték, hogy tartózkodjanak az egyoldalú és provokatív lépésektől.

Diplomáciai források szerint az állásfoglalásról tanácskozó ülésen nézeteltérés alakult ki a nyilatkozat szövegét megfogalmazó Törökország és az Izraelt hagyományosan támogató Egyesült Államok között, ami késleltette a nyilatkozat elfogadását.

Eközben egy izraeli katonai forrás közölte: az izraeli haditengerészet készen áll arra, hogy feltartóztasson egy újabb hajót, amely segélyszállítmánnyal a fedélzetén a Gázai övezet felé tart.

A Szabad Gáza mozgalom tulajdonában álló MV Rachel Corrie nevű hajó várhatóan szerdán éri el a gázai vizeket. A rádióban név nélkül megszólaltatott izraeli hadnagy azt mondta, arra számítanak, hogy gond nélkül átveszik a hatalmat a hajó felett.

Az izraeli helyettes védelmi miniszter kijelentette: nem fogják engedni, hogy bármilyen, humanitárius segélyt szállító hajó bejusson a Gázai övezet vizeire. "Nem hagyjuk, hogy hajók érkezzenek Gázába, és ellássák azt a területet, amely terroristák bázisává vált, és fenyegeti Izraelt" - mondta Matan Vilnaj a közszolgálati rádióban.

A hétfői kommandós akciót illetően a miniszterhelyettes azt mondta, "nincs kétsége afelől, hogy fel kellett tartóztatniuk a flottillát". Elismerte, hogy követtek el hibákat "az egyik hajó helyzetének felmérésekor", és "le fogják vonni a tanulságokat az esetből".

A nemzetközi segélyflottilla szervezői közölték, hogy még két további hajó van úton Gáza felé, amelyek várhatóan néhány nap múlva újra kísérletet tesznek az izraeli blokád megtörésére. A Szabad Gáza mozgalmat képviselő Greta Berlin elmondta: a Rachel Corrie jelenleg az olasz partoknál van, a másik hajót pedig egyelőre javítják.

Az izraeli állami rádió jelentése szerint az izraeli hatóságok 480 palesztinbarát aktivistát tartanak fogva, akiket a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes hajókaraván elleni razzia során állítottak elő. Az elfogott aktivisták a dél-izraeli Asdod börtönében vannak, míg a hajókaraván 48 utasát a Ben Gurion nemzetközi repülőtérre szállítják, hogy visszaküldjék őket országaikba. A fogva tartott utasokat a hatóságok kihallgatják, és minden egyes esetben külön mérlegelik, hogy kit engednek szabadon, és ki ellen indítanak eljárást.

A rádió híradása szerint a flottilla 45 sebesült - jobbára török állampolgárságú - utasát izraeli kórházakban ápolják. A hétfői izraeli kommandós akcióban megsebesült hat izraeli katona szintén kórházban van.

Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfő este tárgyalt a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőivel, hogy felmérjék a tengeri incidens miatt kialakult helyzetet. Abbász egyik tanácsadója, Mohammed Istajeh szerint az elnök nem látja szükségét annak, hogy a palesztinok megszakítsák a közvetett béketárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy izraeli kommandósok megostromolták a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla vezérhajóját. Abbász azt mondta a találkozón, hogy nincs szükség a béketárgyalások megszakítására mert, a palesztinok az Egyesült Államokkal tárgyalnak, és nem közvetlenül Izraellel.