Vajon a gazdasági válság és a görög helyzet kezelése elég sokk lehet-e ahhoz, hogy a tagállamok önállóságra való törekvése gyengüljön? Az InfoRádió Aréna című műsorában a Bruxinfo képzési igazgatója a kérdésre válaszolva azt mondta: egy tagállam akkor mond le kizárólagos nemzeti hatásköréről, ha a közösségi hatáskörből több haszna van.

Az Európai Unió egész története egy tanulási folyamat: újabb és újabb területekről bizonyosodik be, hogy az a logikusabb, ha közösségi szinten kezelik - véli Fóris György, aki szerint az is egy tanulási folyamat, ami a gazdasági válság, a görög helyzet és a környezetvédelem terén történik - ezek azok a területek, amelyek elgondolkodtatták a tagállamokat, hogy célszerű lenne-e feladni a nemzeti szuverenitás egy részét.

A környezetvédelem kapcsán a szakértő elmondta: a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcs komoly pofon volt az unió számára. Az EU először fogadott el 2007-ben olyan jogszabálycsomagot, amely kötelezővé tesz bizonyos intézkedések meghozatalát a megújuló energiák használatában és a kibocsátás-csökkenésben. Ezzel Európa azt hitte, mindent megtett annak érdekében, hogy a többi hatalom az uniót másolja és kövesse a klímapolitika terén - mondta Fóris György.

Ráadásul az EU élére állt annak a folyamatnak is, hogy pénzt ajánlott azoknak az országoknak, amelyek nem tudnak költeni a klímapolitikára. A koppenhágai vita azonban megmutatta, hogy azon országok, amelyek pénzt kaptak, nem feltétlenül voltak hajlandóak tenni az ügy érdekében, nem vállaltak fel komoly célokat, vagy ha igen, akkor nem hagyják azokat ellenőrizn - fűzte hozzá.