A második bizottsága összetételén is kénytelen volt változtatni José Manuel Barroso, miután a humanitárius segítségnyújtási portfólió élére jelölt bolgár Rumjana Zselevát először szakmailag, majd emberileg is támadni kezdte a politika és a sajtó.

A biztosjelöltek hozzáértéséről az Európai Parlament szakbizottságainak is meg kell bizonyosodniuk egy komoly meghallgatáson, ezen vérzett el Rumjana Zseleva. A bolgár külügyminisztert leginkább egykori cége értékesítéséről és kétes pénzügyeiről kérdezték a képviselők, és a meghallgatás utáni sajtótájékoztatón sem kapott egyetlen kérdést sem a szakterületével kapcsolatban.

"Már nem vagyok ennek a cégnek a tulajdonosa. Elmondtam sokszor a meghallgatáson, hogy minden papírom megvan erről az ügyről. Ezeket mind hivatalos bolgár szervek állították ki. Õszintén szólva, nem tudom, hogy mennyiért adtam el a céget, nem emlékszem rá, de nem volt nagy összeg" - jelentette ki.

Rumjana Zseleva a vádak után bejelentette, visszalép a biztosjelöltségtől, és lemond a külügyminiszteri posztról is. Elemzők szerint az egész mögött nem egy félrevezető vagyonnyilatkozat áll, hanem sokkal inkább politikai csatározás, és az EP sajátos szerepfelfogása.

Tény, hogy a szocialista frakció nem szívelte Rumjana Zselevát. Martin Schulz frakcióvezető a visszalépés után közleményében azt írta, hogy Zseleva az egyetlen, számára lehetséges döntést hozta meg. Szerinte a bolgár biztosjelölt alkalmatlannak bizonyult a poszt betöltésére. Hozzátette, hogy "a parlament nem engedheti meg magának, hogy a meghallgatások semmit se számítsanak".

Ezt pedig sokan úgy értékelik, hogy az EP-nek szinte mindegy volt, hogy kit, de valakit el kellett meszelni, hogy a parlament demonstrálhassa az erejét.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető viszont megvédte Zselevát. "A néppárt részéről nagyon sajnáljuk ezt, de én személy szerint én megértem őt. Bizonyítékok nélkül vádolták meg mindenfélével, és kétségtelen, hogy Rumjana Zseleva nem tudta elviselni, hogy megkérdőjelezték tisztességét. Nem hiszem, hogy a bolgár jelölt ne lett volna nagyon jó biztos. Inkább egy kicsinyes politikai harc áldozata lett" - vélekedetett.

Bulgária ezután Krisztalina Georgievát, a Világbank bolgár alelnökét jelölte a testületbe. José Manuel Barroso mindkét döntést tudomásul vette. Emiatt az Európai Parlament nem január végén, hanem február első hetében szavazhat a teles Európai Bizottságról.