Lényeges elmozdulás nincs, bár megérkezett Barack Obama amerikai elnök,  és jelentős egyeztetések zajlottak szakértői, valamint kormány- és államfői szinten - mondta az InfoRádiónak a koppenhágai klímacsúcson tartózkodó környezetvédelmi miniszter, aki hozzátette: csütörtökön a tanácskozás résztvevői kedvezően fogadták, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette: az Egyesült Államok támogatna egy 100 milliárd dolláros alap létrehozását.

Arról azonban változatlanul nem történt bejelentés, hogy az USA milyen mértékű károsanyagkibocsátás-csökkentést vállalna - hangsúlyozta Szabó Imre, aki nem zárta ki, hogy a klímacsúcs végén megállapodás születik, amely azonban nem egyenlő a jogérvényes szerződés aláírásával - ez utóbbira már nem lát esélyt a miniszter.

Arra viszont szerinte van remény, hogy egy olyan megállapodás jön létre, amely erősebb egy politikai nyilatkozatnál, és kimondja, hogy 2 Celsius-fokban kell maximálni a globális felmelegedés mértékét, valamint lefekteti a végleges megállapodás határidejét. Bízik abban, hogy még 2010-ben alá lehet írni egy jogérvényes megállapodást.

Kiotó egy felkiáltójel volt az emberiség történetében, mert akkor szembesültünk először az éghajlatváltozás valódi problémájával. A koppenhágai klímacsúcs pedig a három pont, vagyis folytatása következik - fogalmazott Szabó Imre.

Mínusz 2 helyett plusz 3

Egy bizalmas ENSZ-elemzés szerint bár a koppenhágai klímakonferencián elfogadott megállapodás-tervezet 2 Celsius-fokban maximálná a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest, a fejlett és fejlődő országok által eddig tett vállalások 3 fokos melegedéshez vezetnének.

A Guardian című brit lap birtokába jutott elemzés szerint 2020-ban az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 1,9-4,2 milliárd tonnával meg fogja haladni a 2 Celsius-fokos határ tartásához szükséges 44 milliárd tonnás szintet. Korábban más kutatók is hasonló eredményekre jutottak.

A Potsdami Klímakutató Intézet és egy kölni székhelyű Ecofys klímatanácsadó cég közvetlenül a klímacsúcs kezdete előtt közzétett közös kutatása szerint például az addig bejelentett célértékek - melyek azóta nem bővültek - mintegy 3,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének az évszázad végéig.