Bár a világ gyártóüzemévé vált, sokan vannak még, akik úgy tekintenek Kínára, mint ahol a szabályokat kijátszva, kétes minőségű termékeket állítanak elő és nem nagyon törődnek a környezetvédelmi és egészségügyi előírásokkal.

A valóság azonban más - állítja nem más, mint az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottságának első embere, Yvo de Boer. A klímafőnök szerint Kína és nem az Egyesült Államok lesz hamarosan az éghajlatváltozás elleni harc fő motorja. Peking a hatékonyabb energiafelhasználásról, a megújuló energiaforrások felhasználásáról, a közlekedésből és a gyárakból származó szennyezés mérsékléséről szóló terveket dolgozott ki.

Szakértők azt várják, hogy az ENSZ közgyűlés margóján tartott keddi, New York-i klímacsúcson Hu Csing-tao kínai elnök ki is teríti kártyáit.

"Kína és India, de különösen az előbbi ambiciózus terveket jelentett be. A nagy kérdés az, mit tesz az Egyesült Államok" - mondta de Boer. Bár a Fehér Házban ülő Barack Obama elődjével, George Bush-sal szemben jóval radikálisabb a környezetvédelem terén, kérdés, hogy a különböző lobbi érdekek mennyire siklatják ki elképzeléseit.

A Kongresszus nem siet

Obama terve az, hogy Amerika 2020-ra az 1990-s szintre csökkenti emisszióját, ám eddig csak egy szerényebb vállalást sikerült átvinni a Kongresszuson. Bush azonban kormányzása során egy ideig még arra sem volt hajlandó, hogy elfogadja: valóban az ember okozhatta az éghajlat módosulását.

Az amerikai Kongresszus - amely most inkább az egészségügy van elfoglalva - nem siet a szigorúbb intézkedések elfogadásával. Elemzők szerint így Washingtonnak komolyan csökkenhet a befolyása. Kína és az Egyesült Államok, együttesen a világ üvegházi gázkibocsátásának 40 százalékáért felelős.

Az európaiak egyre idegesebben tekintenek Amerikára. Brüsszel szerint Washington nem tesz eleget az emisszió-csökkentésért, és nem segíti megfelelően a fejlődő országokat a változó éghajlat miatt gondok kezelésében. "Eddig azt hittük, az indaiak és kínaiak jelentik a fő akadályt. Most már azt, hogy az Egyesült Államok a probléma" - mondta a Financial Timesnak az Európai Bizottság egyik magas rangú tagja. Brüsszel washingtoni nagykövete, John Bruton pedig azt mondta: az amerikai Szenátus néha azt képzeli magáról, hogy a világ legfőbb vitafóruma.

Bizakodásra egyelőre az ad okot, hogy Japán - a világ második legnagyobb gazdasága - közölte: 2020-ra az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkenti a szén-dioxid, a metán és más üvegházi gázok légkörbe engedését.