Az egymást követő kormányok évek óta próbálkoznak Franciaországban a hivatalos nyugdíjkorhatár felemelésével, ám eddig rendre kudarcot vallottak. A témához legutóbb François Fillon nyúlt hozzá - közel másfél éve -, de a többhetes tiltakozó megmozdulások hatására tavaly májusban úgy döntött, hogy azt legközelebb csak 2010-ben fogja újra elővenni.

Az időközben beköszöntött gazdasági válság azonban átírta a forgatókönyvet, olyannyira, hogy a miniszterelnök immár nem csak azt mondja, hogy "a nyugdíjkorhatár felemelése nem számíthat tabu témának", hanem országos vitát akar kezdeményezni a kérdésről.

A dolog pikantériája, hogy a legnagyobb francia cégek vezetőit tömörítő mozgalom, a Medef immár évek óta a korhatár fokozatos felemelését szorgalmazza a jelenlegi 60-ról előbb 62, majd 63,5 évre, a kormány viszont immár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugdíjkorhatár 65, sőt, harminc év múlva 67 év legyen. A kormányfő szerint mindez logikus lépés lenne tekintettel arra, hogy az emberek egyre tovább élnek.

Egy friss közvélemény-kutatás mindeközben azt mutatja, hogy a franciák 75 százaléka ugyan aggódik amiatt, hogy esetleg nem lesz miből finanszírozni a nyugdíjukat, ám ennek ellenére kétharmaduk nem ért egyet a korhatár felemelésével. A megkérdezettek fele inkább magasabb nyugdíjjárulékot fizetne, csak hogy ne kelljen tovább dolgoznia, kilenc százalékuk pedig abba is belemenne, hogy az előrelátottnál alacsonyabb nyugdíjat kapjon.

A vita hevében úgy tűnik, az ellenzők megfeledkeznek arról, hogy a nyugdíjkorhatár három év múlva közvetett módon ugyan, de mindenképpen megemelkedik Franciaországban. Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint ugyanis 2012-től a munkavállalóknak a korábbi 37,5 év helyett 41 évet kell dolgozniuk ahhoz, hogy a teljes összegű nyugdíjra jogosulttá váljanak.