A dolgok pontosan 14 hónapja vettek váratlan fordulatot a CGT számára, azt követően, hogy a párizsi rendőrség megtagadta, hogy mintegy ezer, túlnyomó részt afrikai illegális munkavállaló helyzetét egyszerre, csoportosítva legalizálja. Abban az időben csaknem egymást érték az illegális bevándorlók melletti szimpátiatüntetések a francia fővárosban, melyeket alapvetően baloldali pártok, egyesületek és szakszervezetek - közöttük is elsősorban a CGT - szerveztek, így nem meglepő, hogy az elutasított kérvényezők feljogosítva érezték magukat, hogy erővel próbálják meg kikényszeríteni helyzetük rendezését.

Mintegy 800 ember úgy döntött tehát, hogy elfoglalnak egy épületet Párizs harmadik kerületében, gyakorlatilag a város szívében, és addig nem hagyják azt el, amíg mindannyian nem kapnak hivatalos francia papírokat. Az érintett épülettel az egyetlen gond az volt, hogy bár az a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, azt főleg a CGT használja. Ez utóbbi vezetésének két hónapos tárgyalást követően sikerült elérnie a harmadik és a negyedik emelet kiürítését, így a szakszervezet alkalmazottainak ismét volt hol dolgozniuk, de a tiltakozók közölték: addig nem mozdulnak a helyszínről, amíg mindannyian meg nem kapják a hivatalos papírokat.

A CGT igyekezett megoldást találni, különböző javaslatokat tett az időközben 400-500 tagúra zsugorodott, ám magukat egyesületté szervező illegális bevándorlóknak, de azok csak szerda délelőttönként voltak hajlandók elhagyni a helyszínt, arra az időre, amíg tiltakozásul és emlékeztetésül átvonultak a rendőrség épülete elé.

A "tarthatatlan állapotokra" ráunt szakszervezet vezetése egy ilyen tiltakozó napot használt ki, hogy a helyzetet rendezze. Az érintettek beszámolói szerint szerda délelőtt a CGT kigyúrt, olykor kopaszra borotvált rendvédelmisei "brutálisan" rátámadtak azokra, akik aznap nem vonultak a rendőrség elé, és könnygázgránátot és botokat használva egyszerűen kiverték őket az épületből - a mentők hat sebesültet szállítottak el a helyszínről -, a tüntetésről visszaérkező többség pedig már a kész tényekkel szembesült.

A helyzet pikantériája, hogy a baloldali Liberation című napilap helyszíni riportja szerint az akció lényegesen durvábbra sikeredett, mint az ilyen ügyekben megszokott rendőrségi fellépések, melyeket amúgy a szakszervezet vezetése rendszeresen bírálni szokott. Az akciót követően egyébként pár órán keresztül úgy tűnt, hogy az valójában a rendőrök műve volt, a délutáni órákban azonban a CGT beismerte: ők hajtották végre a rendcsinálást.

Az utcára tessékelt bevándorlók közül mintegy kétszázan egyelőre az épület előtt tanyáznak, és továbbra is azt mondják: addig nem mozdulnak, amíg nem kapnak hivatalos papírokat. A CGT vezetését a tilatkozók immár nemes egyszerűséggel "banditáknak" nevezik, a színes bőrűek országos szervezete közleményben tiltakozott a szerintük "brutális eljárásl" ellen, a bevándorlók jogait védő egyik befolyásos szervezet pedig úgy véli: a szakszervezet látványosan stratégiát váltott. Az érintettek pedig kínosan hallgatnak.