"Még mindig kemény a helyzet, még nem tettük túl magunkat a nehézségeken. De most először a remény apró jeleit látjuk" - mondta diákok előtt Barack Obama, aki több százmilliárd dollár közpénzt pumpált az amerikai gazdaságba, hogy talpra állítsa azt.
Az elnökhöz hasonlóan ilyen apró jeleket lát Ben Bernanke, a jegybank szerepét betöltő Fed első embere is. A bank úgy próbál lökést adni a gazdasági aktivitásnak, hogy nullához közeli szinten tartja a kamatlábakat.
De mit is jelent az optimizmus? Azt nem, hogy még az idén felpörögne a gazdaság és megállna a munkahelyek megszűnése. Csak annyit, hogy mérséklődik a recesszió az exportőr országok számára fontos amerikai gazdaságban, és az nem zuhan a szakadékba.
Hajtás, pajtás
Obama bizakodását ráadásul árnyalja, hogy a márciusi kereskedelmi adatok ismét visszaesést mutatnak, a biztatónak hitt januári és februári növekedés után. Azaz, az amerikai fogyasztó ismét visszafogja magát. Maga az elnök is elismeri, hogy bár javultak a lakossági és vállalati hitelfeltételek, még mindig nehezebb kölcsönhöz jutni, mint kellene, így "további fájdalomra kell felkészülni az év vége előtt". Elemzők szerint a talpra állás elhúzódhat, és a 90-es évek Japánjához hasonlóan egymást követhetik a gyenge növekedési és kisebb visszaesési időszakok.
Ami mégis optimizmusra ad okot, legalábbis a munkavállalók számára, hogy a visszaesés következtében sok cég radikálisan csökkentette termelését. Emiatt most felhalmozódott készleteiket adják el, ezt követően azonban ismét fel kell pörgetniük a termelést, ami munkahelyteremtéssel is jár majd. Ezt az úgynevezett "zöldhajtás teóriát" azonban azért kell óvatosan kezelni, mert hitelválság van, és az extra készletek eladását fékezi a kereslet szűkülése.
A talpra állásban továbbra is kulcsszerepet játszik az amerikai fogyasztó - írja az Obama-beszédet elemezve a Financial Times. A Fed szerint a visszaesés az év második felében megállhat, de hogy a növekedés mikor indul be, azt még senki sem tudja megjósolni.