Úgy tűnik, Peking PR offenzívába kezdett, hogy mérsékelje a tiltakozásokat az olimpia előtti hónapokban. A kínai hatóságok gyors egymásutánban szabadon hozzáférhetővé tették a BBC eddig blokkolt mandarin nyelvű internetes oldalát a kínai netezőknek, majd külföldi újságírókat, pénteken pedig külföldi diplomatákat engedtek be Tibetbe.

A mosolyoffenzíva részeként Kína londoni nagykövete vendégként megjelent a reggeli tévéműsorban, olimpiai babákat ajándékozott a kellemetlen helyzetükben a kemény kérdésektől tartózkodó műsorvezetőknek és kezet is rázott velük.

Arra a kérdésre, hogy a külföldi médiának miért kellett távoznia Tibetből, azt mondta: úgy érezték, a tartomány nem biztonságos az újságírók számára.

Közben azonban Nicolas Sarkozy francia elnök figyelmeztetését követve a német kancellár, Angela Merkel is közölte, hogy távol marad a pekingi olimpia ünnepélyes megnyitójától. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter azonban arra utalt: mindennek nincs köze Tibethez.

Sorra mondják le a részvételt

Václav Klaus cseh elnök, Donald Tusk lengyel kormányfő és Toomas Hendrik Ilves észt elnök is azt mondta, hogy nem megy el a megnyitóra. Robert Fico szlovák miniszterelnök sem lesz ott a kínai fővárosban, jelentette be a szóvivője.

Annak ellenére, hogy a Kína-ellenes civil szervezetek nagy része különösen erős kampányt folytat Nagy-Britanniában, Gordon Brown miniszterelnök eddig nem volt hajlandó kilátásba helyezni a bojkottot.

A bírálatokra adott legújabb kínai válasz az volt, hogy 15 ország diplomatának sietve megszerveztek egy utazást a tibeti fővárosba, Lhászába. A washingtoni külügyminisztérium üdvözölte a lépést, de kevésnek minősítette azt. Diplomatáinknak és másoknak szabadon be kell tudniuk lépni a fővárosba és a környező településekre - mondta Sean McCormack szóvivő.

Március 10. az 1959-ben levert Kína-ellenes felkelés évfordulója utáni napokban több tucat - egyes szervezetek szerint akár 140 - halálos áldozatot követelő lázongások robbantak ki Tibetben és a tibeti kisebbség lakta környező tartományokban. A kínai hatóságok szerint a lázongók megöltek 18 polgári személyt és két rendőrt.

Közben a száműzetésben élő dalai láma ismét "lényegre törő párbeszédre" szólította fel a kínai kormányt. Peking azonban a tibeti szellemi vezetőt okolja az eseményekért, és nem hajlandó szóba állni vele.