Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Fokozódó feszültség Prágában

Feszült légkörben zajlik ma Csehországban a megismételt államfőválasztás. A parlament három jelölt közül választ, a legnagyobb esélye az eddigi elnöknek, Václav Klausnak van.

Prágában az utolsó pillanatig intenzív politikai tárgyalások zajlottak a mai, megismételt államfőválasztás előtt. Nem volt hiány a kölcsönös vádaskodásban és a fenyegetőzésekben sem. Több képviselő levélben töltényeket, mások ismeretlen fehér port tartalmazó borítékot kaptak.

A múlt pénteki elnökválasztáson sem az eddigi államfő Václav Klaus, sem Jan Svejnar közgazdászprofesszor nem kapták meg a győzelemhez szükséges támogatást, most mindketten újra indulnak.

Harmadikként csatlakozott hozzájuk Jana Bobosíková európai parlamenti képviselő, korábbi népszerű tévériporter, akit az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja indít.

A kommunisták részéről nyilvánvalóan taktikai húzásról van szó, hisz az egyébként jobboldali politikai nézeteket valló Bobosikovának szinte semmi esélyes sincs.

A politikai tárgyalások a kommunista jelölt esetleges visszalépésről folytak, a kommunisták feltételei azonban csupán a szociáldemokraták számára voltak elfogadhatók, a Svejnart jelölő zöldek szerint a kommunisták követelései túlhaladták az államfőválasztás kereteit.

A cseh kommunisták többek között azt is követelték, hogy a zöldek mondjanak nemet az amerikai radarrállomásra, és szavatolják, hogy az új államfő egyformán fogja kezelni az összes politikai pártot.

A megismételt államfőválasztás esélyese Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök. Jan Svejnar esélyei, ha Bobosíková valóban indul, nagyon mérséklődnek.

Az utolsó pillanatig nyitott kérdés és éles viták tárgya volt a szavazás módja. A Klaust támogató polgári demokraták titkos voksolást akarnak, és ezúttal a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt is támogatja őket.

A szociáldemokraták, a zöldek és a kommunisták újra nyíltan akarnak voksolni. Ez a procedurális vita a múlt pénteken több órára megbénította a képviselőház és a szenátus közös elnökválasztási ülését.

A közszolgálati cseh televízió az egész elnökválasztást egyenesben közvetíti a prágai vár Spanyol-terméből, az egy héttel ezelőtti közvetítést óriási érdeklődés kísérte, a felmérések szerint az indulatos parlamenti huzavonát az összes tévénéző csaknem fele követte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×