Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Szlovákia és Görögország nincs oda Koszovó függetlenségéért

A NATO a függetlenség egyoldalú kikiáltása után is a jelenlegi szinten tartja majd Koszovóba vezényelt erőit - erről állapodtak meg a szövetség Brüsszelben tanácskozó külügyminiszterei. A tagállamoknak ugyanakkor eltér a véleményük arról, hogyan is reagáljanak majd, amikor az albán többség kinyilvánítja a tartomány Szerbiától való függetlenségét.

Hét NATO-tagállam különösen aggódik amiatt, hogy a koszovói albán vezetés jelezte: egyoldalúan kikiáltja a papíron még Szerbiához tartozó, de 1999 óta az ENSZ által igazgatott tartomány függetlenségét. Ezek közé tartozik Szlovákia, Görögország és Spanyolország is - és magatartásukat az motiválja, hogy szerintük a lépés bátorítaná a szeparatizmust Európa más térségeiben is.

Mások elfogadják, hogy a koszovói függetlenség gyakorlatilag már kész tény, miután zsákutcába jutottak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások. Egy korábbi feltételezés szerint Magyarország sem emel kifogást a függetlenségi deklaráció előtt, de - a vajdasági magyar kisebbség helyzete miatt - nem az elsők között fogja elismerni az új államot.

Megosztott NATO

Karel De Gucht belga külügyminiszter elismerte, hogy vita van a szövetségen belül és, hogy a NATO államok csak abban értenek egyet, hogy nem csökkentik a Koszovóban állomásozó szövetséges csapatok létszámát.

"Mindenki konszenzusról beszél, de a nagy kérdés az, hogyan jön létre a konszenzus és miről szól majd?" - tette fel a költői kérdést a diplomata.

Az EU csak néhány hónap múlva akar független Koszovót

Közben az Európai Unió azt szeretné, ha Koszovó vele egyetértésben, egy kialkudott menetrendnek megfelelően kiáltaná ki a függetlenséget. A dátum február vége lenne - azért is, hogy a koszovóiak ne befolyásolják a szerb elnökválasztást és ne segítsék elő egy nacionalista jelölt győzelmét.

Azt is szeretnék, hogy Pristina fogadja el az úgynevezett Ahttisaari-terv gondolatait és erősítse meg alkotmányában a szerb kisebbségnek és a koszovói, szerb műemlékeknek, templomoknak és kolostoroknak garantált védelmet.

A NATO külügyminiszerek pénteki programjában szerepelt egy találkozó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, aki a Nyugatot vádolta azzal, hogy nem sikerült tárgyalásos megoldást találni Koszovó státuszára. A megbeszélések azonban négy hónapja nem mozdultak el a holtpontról, és miközben az albánok mindenképpen függetlenséget akarnak, Moszkva a Koszovóhoz ragaszkodó Szerbiát támogatta. A tartomány jövőjéről folyó tárgyalásokra adott ENSZ-határidő hétfőn jár le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×