Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
339.99
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

A magyar költségvetés felét kapták prémiumként

Ebben az évben 30 százalékkal emelkedtek a prémiumok a londoni City-ben, ahol idén 14 milliárd fontot, azaz több mint 5 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek ki. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar költségvetés felét teszi ki.

A bónuszok egyre nagyobb ütemben emelkednek, a bankszektorban pedig egyre nagyobb szakadék tátong a menedzseri és a bankfióki fizetések között.

Nagy-Britanniában a teljes gazdaságban a kifizetett jutalom mértéke 24 százalékkal nőtt, és elérte a 24,4 milliárd fontot. Az összeg több mint felét a pénzügyi szektorban dolgozó, mintegy 1 millió ember kapta.

Szakértők szerint ennek is köszönhető, hogy Londonban az ingatlanárak már elérték a csillagos eget, mivel a bónuszként megkapott összegeket általában luxuscikkekre vagy ingatlanra költik tulajdonosaik.

Ahogy a kifizetett bónusz mértéke 30 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, úgy az ingatlanárak is ugyanilyen arányban nőttek, legalább is Londonban.

De a hatalmas vásárlóerő nagy hatással volt a vidéki ingatlanárakra is, különösen a farmokéra, ahol az üzletemberek előszeretettel töltik hétvégéiket.

Megnőtt a kereslet a luxusautók iránt is, egy új Rolls-Royce-ra jelenleg öt évet kell várni a szigetországban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti feszültségek és az olajár volatilitása határozza meg. Hétfőn az olaj ára mérséklődött, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hamarosan nemzetközi koalíciót jelenthet be a Hormuzi-szoros hajóforgalmának védelmére, és az amerikai pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy Washington átengedi az iráni olajszállító tankereket a szoroson. Az éjszaka folyamán ugyanakkor ismét emelkedett az olajár, mivel a piac továbbra sem lát tisztán a szállítási útvonalak biztonságát illetően. Közben a figyelem a jegybankokra is átterelődik: kedden kezdődik a Fed kétnapos kamatdöntő ülése, és bár Donald Trump régóta kamatcsökkentést sürget, a piaci szereplők az iráni háború okozta bizonytalanság miatt inkább kivárásra számítanak a szerdai döntésnél. Ami a tőzsdéket illeti, Ázsiában többnyire emelkedtek a piacok, Európában viszont iránykeresés jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×