Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
313.13
bux:
149451.93
2026. augusztus 28. péntek Ágoston

A magyar költségvetés felét kapták prémiumként

Ebben az évben 30 százalékkal emelkedtek a prémiumok a londoni City-ben, ahol idén 14 milliárd fontot, azaz több mint 5 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek ki. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar költségvetés felét teszi ki.

A bónuszok egyre nagyobb ütemben emelkednek, a bankszektorban pedig egyre nagyobb szakadék tátong a menedzseri és a bankfióki fizetések között.

Nagy-Britanniában a teljes gazdaságban a kifizetett jutalom mértéke 24 százalékkal nőtt, és elérte a 24,4 milliárd fontot. Az összeg több mint felét a pénzügyi szektorban dolgozó, mintegy 1 millió ember kapta.

Szakértők szerint ennek is köszönhető, hogy Londonban az ingatlanárak már elérték a csillagos eget, mivel a bónuszként megkapott összegeket általában luxuscikkekre vagy ingatlanra költik tulajdonosaik.

Ahogy a kifizetett bónusz mértéke 30 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, úgy az ingatlanárak is ugyanilyen arányban nőttek, legalább is Londonban.

De a hatalmas vásárlóerő nagy hatással volt a vidéki ingatlanárakra is, különösen a farmokéra, ahol az üzletemberek előszeretettel töltik hétvégéiket.

Megnőtt a kereslet a luxusautók iránt is, egy új Rolls-Royce-ra jelenleg öt évet kell várni a szigetországban.

Címlapról ajánljuk
Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Összehangolt orosz dezinformációs művelet próbálta megfeszíteni a viszonyt Csehország és Lengyelország között – közölte a cseh külügyminisztérium, miközben határozottan cáfolta azokat a közösségi oldalon terjedő álhíreket, amelyek szerint Varsó cseh területek elfoglalására készülne. Prága és Varsó közösen lépett fel egy nagyszabású dezinformációs kampánnyal szemben.
Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Hosszú várakozás és jóval az Európai Unió által adott határidő lejárta után az új kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet: azt a hosszú távú szakpolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogyan kell Magyarország lakó- és nem lakóépületeit 2050-ig fokozatosan energiahatékonyabbá és végső soron klímasemlegessé tenni. Míg az EPBD átültetése során jogszabályt kell alkotni számos új fogalomról, mint például a kibocsátásmentes épület, vagy a felújítási útlevél, és meg kell honosítani új intézményeket, mechanizmusokat, és épületenergetikai követelményeket. A NÉT a felújítások tervezésének integrált dokumentuma, az EPBD-ben foglalt feladatok közül a legkomplexebb szakpolitikai-tervezési feladat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×