Infostart.hu
eur:
391.88
usd:
340.73
bux:
0
2026. március 13. péntek Ajtony, Krisztián

A világ legrégebbi DNS-mintájának súlyos titkai

Az eddig ismert legidősebb DNS-mintát hozták felszínre tudósok a grönlandi jégtakaró alól. Az elemzés feltárta a nevéhez méltóan egykor valóban zöld föld régi élővilágát: valaha állatokkal teli vegyes lombozatú erdők virultak a mai jégsivatag helyén. A következtetések a klímaváltozással összefüggésben is tanulságosak lehetnek.

A mocsaras üledékből származó minták először szolgáltatnak közvetlen bizonyítékot Grönland fél-egymillió évvel ezelőtti sokszínű élővilágáról.

A tudósok a 900-450 ezer évvel ezelőtti időszakból származó DNS-töredékekhez jutottak, amelyek egyebek mellett bogarakból, pillangókból és molylepkékből származnak.

A kutatócsoportot vezető Eske Willersew elmondta: először szereztek kézzel fogható bizonyítékot arra, hogy Grönland déli részén - amelyet ma két kilométer vastag jégtakaró fed - egykor tűlevelű erdők nőttek, amelyekben rengeteg rovar élt.

Találtunk gabonaféléket, fenyőket, tiszafát és égert. Ez a típusú növényzet ma Kanada keleti részére és Svédországra jellemző - tette hozzá a Koppenhágai Egyetem professzora.

Éghajlati következtetések

Martin Sharp, az Albertai Egyetem éghajlatkutatója azt emelte ki, hogy a begyűjtött minták lehetővé teszik több százezer év éghajlatának pontosabb meghatározását. Kiderült például, hogy a világnak ez a része sokáig jóval melegebb volt, mint ahogy a legtöbbek gondolták.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az enyhébb éghajlat ellenére a grönlandi jégsapka a korábbi elképzelésekhez képest több százezer évvel korábban alakult ki, és 450 ezer éve folyamatosan létezik.

Eske Willersew utalt arra, hogy a legutóbbi interglaciális időszakban 5-6 méterrel emelkedett a világ tengereinek szintje, pedig a grönlandi jégsapka nem olvadt el, vagyis más forrásból származott a tengerekbe jutó víz, például az Antarktiszról.

A tudósok attól tartanak, hogy a grönlandi jégtakaró napjainkban megfigyelhető fogyatkozása összeadódhat a korábban is lejátszódó folyamatokkal, ami egyebek mellett katasztrofális mértékű tengerszint-emelkedéssel járna.

Címlapról ajánljuk
Az Öböl-országok Achilles-sarka nem az olaj, és annyira érzékeny, hogy már nem is merik támadni

Az Öböl-országok Achilles-sarka nem az olaj, és annyira érzékeny, hogy már nem is merik támadni

Az ivóvízhez való hozzáférés az Irán ellen folytatott háborúban érintett államok egyik legnagyobb sebezhető pontja. Ugyan ezek az országok egy természeti kincsből, az olajból gazdagodtak meg, de egy másikhoz, a vízhez való hozzáférés létfontosságú a számukra. Ezt pedig a tengervizet sótalanító üzemek jelentik.

Czepek Gábor Kijevből: „várjuk a választ, pénteken is itt leszünk”

Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×