Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Madrid kemény fellépést ígért az ETA ellen

Határozottságot ígért a Baszk Haza és Szabadság (ETA) földalatti szervezet terrorja elleni harcban a spanyol kormány. "Könyörtelenül fogunk eljárni a terrorfenyegetéssel szemben" - idézte José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnököt a vasárnapi spanyol sajtó. Az államnak térdre kell kényszerítenie az ETA-t - tette hozzá.

A baszk szakadár szervezet kedden, 14 hónap után felmondta az általa meghirdetett tűzszünetet, és újabb merényletekkel fenyegetőzött. A szocialista Zapatero-kormánynak korábban azt vetették szemére, hogy túlságosan engedékenyen bánik az ETA-val.

Vasárnap felgyújtottak egy autóbuszt a baszkföldi Barakaldo városában, nem messze Bilbaótól, a tettesek feltehetően az ETA-hoz tartoztak. A támadásban senki sem sérült meg.

A rendőrség adatai szerint három, arcát elfedő támadó lobbantotta lángra a járművet, miután kiszállásra kényszerítette a sofőrt. A tovaterjedő lángokban mintegy tucat parkoló autó is kiégett.

Az észak-spanyolországi Bilbao és Pamplona városokban szombaton körülbelül 5000 ember tüntetett az ETA terrorja ellen. A nagygyűléseken csaknem minden demokratikus párt képviseltette magát.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×