Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István

"Számomra olyan volt ez, mint egy rémálom"

Német püspökök a nácik zsidókkal való bánásmódjához hasonlították azt a helyzetet, amit Izraelben és a megszállt palesztin területeken tapasztaltak. A vallási vezetőket feldühítette a Jeruzsálemet két részre osztó fal látványa.

A varsói gettóban a nácik zsidókkal szemben alkalmazott bánásmódjához hasonlították német püspökök az Izraelben tapasztalt helyzetet.

Az egyházi vezetők Izraelben, és Palesztina megszállt területein jártak, és mélységesen felháborította őket az az eljárás, amit az izraeliek a palesztinokkal szemben alkalmaztak.

Kifogásolt intézkedések

Többüket felingerelte az izraeliek által emelt magas betonfal látványa: a falat azért építették, hogy elválasszák Jeruzsálem zsidók által lakott részét a palesztin külvárosokat.

A huszonhét fős papi társaságot felháborította az is, hogy az izraeliek ellenőrzőpontokat állítottak fel az átjáróknál, ahol kikérdezik az ellenségesnek tűnő palesztinokat.

"Ilyet csak az állatokkal lehet csinálni, emberekkel nem" - közölte Joachim Meisner bíboros, Cologne érseke.

Mint a berlini fal

A papi vezető az NDK-ban nőtt fel, éppen ezért dühítette fel a várost kettéosztó betonfal látványa.

"Számomra olyan volt ez, mint egy rémálom. Nem gondoltam, hogy valaha életemben még hasonló falat látok" - mondta.

"Ahogyan a berlini fal leomlott, úgy ez is le fog. Nem állhat itt örökké" - jelentette ki.

"Ma reggel a varsói gettó életéből láttunk képeket, este pedig elindulunk a ramallahi gettóba" - mondta egy másik püspök a Yad Vashem múzeumban tett látogatásuk után. "Ez éppen elég ahhoz, hogy megőrjítse az embereket. Izrael államnak joga van a létezéshez, de nem ilyen brutális módon" - tette hozzá.

Nem kérnek bocsánatot

Bár a német sajtó erősen megosztónak minősítette a papi vezetők náci-hasonlatát, a püspökök nem kértek elnézést.

Sőt, egyikük azt tervezi, hogy megváltoztatja a Németország-szerte húsvétkor elhangzó egyházi üzenetet, amelyben szót ejt majd a delegáció tapasztalatairól, és hangsúlyozza, hogy meg kell változtatni a jelenlegi helyzetet.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×