Infostart.hu
eur:
385.21
usd:
331.83
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Németországban így működik a vizitdíj

Németországban 2004 óta van érvényben a vizitdíj, amely negyedévenként 10 eurót tesz ki. Az intézkedéssel az egészségügyi minisztérium részben azt akarta elérni, hogy a betegek előbb az általános orvoshoz forduljanak, és csak beutalóval menjenek szakorvoshoz. A tárca így akarta elősegíteni azt is, hogy csupán valódi panasszal keressék fel a rendelőket.

A vizitdíj bevezetése óta jelentősen csökkent az orvosi rendelők látogatottsága.

Egyelőre azonban nem sikerült kimutatni, hogy ez a szociálisan hátrányos helyzetűek tömeges távolmaradásából ered-e, mert nem tudják kifizetni a 10 euró vizitdíjat, vagy abból fakad, hogy a páciensek csak komoly betegséggel fordulnak orvoshoz.

A negyedévenkénti 10 euró kifizetésétől azonban mentesülnek azok, akiknek évi bevételének 2 százalékát meghaladja a vizitdíj összege.

További könnyebbséget jelent az úgynevezett háziorvosi rendszer bevezetése is, amelynek értelmében évente csak egyszer kell kifizetni a 10 eurót, ha a beteg bizonyíthatóan ugyanazon általános orvoshoz fordul az egész év során, és a felírt gyógyszereket is egyetlen patikában váltja ki.

Ha a páciensnek szakorvosra van szüksége, akkor beutalót kérhet hozzá, amit az általános orvos rendelőjében ingyenesen állítanak ki.

A vizitdíjat nem az orvos tartja meg, hanem továbbutalja a betegbiztosítóknak, amivel évente közel 8 és fél millió óra többletmunka sújtja a német orvosokat.

Noha ez ellen a vonatkozó törvényekre hivatkozva többször tiltakoztak az orvosok, a jelek szerint a vizitdíj szerves részévé vált az egészségügynek.

Ugyanígy bevezették a kórházi napidíjat is, amely 17 eurót tesz ki. Ez alól a súlyos anyagi helyzetben lévő páciensek mentesülnek, mások viszont pótbiztosítással igyekeznek eleve elkerülni a súlyosabb betegséggel járó többletkiadást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×