Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Németországban így működik a vizitdíj

Németországban 2004 óta van érvényben a vizitdíj, amely negyedévenként 10 eurót tesz ki. Az intézkedéssel az egészségügyi minisztérium részben azt akarta elérni, hogy a betegek előbb az általános orvoshoz forduljanak, és csak beutalóval menjenek szakorvoshoz. A tárca így akarta elősegíteni azt is, hogy csupán valódi panasszal keressék fel a rendelőket.

A vizitdíj bevezetése óta jelentősen csökkent az orvosi rendelők látogatottsága.

Egyelőre azonban nem sikerült kimutatni, hogy ez a szociálisan hátrányos helyzetűek tömeges távolmaradásából ered-e, mert nem tudják kifizetni a 10 euró vizitdíjat, vagy abból fakad, hogy a páciensek csak komoly betegséggel fordulnak orvoshoz.

A negyedévenkénti 10 euró kifizetésétől azonban mentesülnek azok, akiknek évi bevételének 2 százalékát meghaladja a vizitdíj összege.

További könnyebbséget jelent az úgynevezett háziorvosi rendszer bevezetése is, amelynek értelmében évente csak egyszer kell kifizetni a 10 eurót, ha a beteg bizonyíthatóan ugyanazon általános orvoshoz fordul az egész év során, és a felírt gyógyszereket is egyetlen patikában váltja ki.

Ha a páciensnek szakorvosra van szüksége, akkor beutalót kérhet hozzá, amit az általános orvos rendelőjében ingyenesen állítanak ki.

A vizitdíjat nem az orvos tartja meg, hanem továbbutalja a betegbiztosítóknak, amivel évente közel 8 és fél millió óra többletmunka sújtja a német orvosokat.

Noha ez ellen a vonatkozó törvényekre hivatkozva többször tiltakoztak az orvosok, a jelek szerint a vizitdíj szerves részévé vált az egészségügynek.

Ugyanígy bevezették a kórházi napidíjat is, amely 17 eurót tesz ki. Ez alól a súlyos anyagi helyzetben lévő páciensek mentesülnek, mások viszont pótbiztosítással igyekeznek eleve elkerülni a súlyosabb betegséggel járó többletkiadást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×