A szigeten 48 ingatlant bontanak le, közülük 18 magyar tulajdonban van. A bontási határozat szerint az épületek a tengerparttól mért 70 méteres sávon belül vannak, ahol tilos az építkezés.

A magyarok képviselője szerint az akció "súlyos és tragikus" következményekkel járhat.

A házakban nagy értékű tárgyak vannak, és valószínűleg van olyan is, amelyben laknak - mondta Vass Krisztina.

Közölte: a magyarok 2002-ben kezdtek építkezni, még az előtt, hogy a kormányrendelet életbe lépett volna.

Az építkezők minden illetéket kifizettek. Azt az ígéretet kapták, hogy minden rendben lesz, most azonban bontják a házakat - mondta Vass Krisztina a HINA hírügynökségen.

Hozzátette: a magyar befektetők azt az információt kapták Magyarország zágrábi külképviseletétől, hogy a horvát környezetvédelmi tárca irányítója megígérte, a már elkészült épületeket nem rombolják le.

A magyarok képviselője elmondta: azt kérik, hogy a bontást legalább addig állítsák le, amíg a magyar tulajdonosok a helyszínre érkeznek és összepakolják értékeiket - közölte.

Vass Krisztina elmondta: a tulajdonosok között számos neves és befolyásos magyar állampolgár van, diplomaták és a gazdasági élet szereplői.

Horvátországban jogbizonytalanság van, ezért nem éri meg befektetni - tette hozzá. A magyarok képviselője arra a kérdésre, hogy mennyiért jutottak a telkekhez, nem válaszolt.

A horvát közszolgálati rádió közölte: a bontásra ítélt házak tulajdonosainak mintegy 30 fős csoportja a helyi önkormányzat épülete előtt tüntetett.

Bekérették a horvát követet

A Külügyminisztérium bekérette a budapesti horvát nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjen a bontásról.

Gémesi Ferenc helyettes államtitkár az InfoRádióban azt mondta: szeretnék, ha a kérdés a két ország jó viszonyának szellemében rendeződne.

Dunai Péter konzul igyekszik minden lehetséges külképviseleti segítséget megadni Horvátországban az ügyben érintett magyar állampolgároknak - hangsúlyozta.

"Nyilvánvalóan a bontási határozatokkal szemben, amennyiben azok jogszerűek, egy külföldi államnak nincs lehetősége fellépni. Magát az eljárást, annak a humánus voltát azonban számon kérheti. Tehát nem arról van szó, hogy a konzul meg tudná akadályozni a bontást, azt viszont el tudja érni, hogy ha ott például ingóságok vannak, azokat a tulajdonosok magukkal tudják vinni" - mutatott rá a külügyi helyettes államtitkár.

Gémesi Ferenc hozzátette: ha esetleg az érintettek közül valaki jogorvoslati kérelemmel akar élni, azon a címen, hogy jóhiszeműen vásárolta meg az ingatlant és nem tudott a szabálytalanságokról, akkor megkeresés esetén a külügyminisztérium ebben is segítségére lehet.

"Minden lehetséges csatornát fel fogunk használni arra, hogy jelezzük Horvátország felé: szeretnénk, ha a kérdés a két ország közötti jó viszony szellemében rendeződne" - tette hozzá.

Az ingóságokat becsomagolják

Vir szigetén akkor is megkezdik a szabálytalanul épített házak bontását, ha a tulajdonos nincs ott - tájékoztatta az InfoRádiót a zágrábi magyar konzul, aki a helyszínre utazott, hogy segítse a magyarokat.

Dunai Péter elmondta: a házakban található ingóságokat a bontást végzők becsomagolják és egy raktárba szállítják, ahol később a tulajdonosok átvehetik a tárgyakat.

A tulajdonosok egy része ott van a helyszínen, a hangulat feszült, de semmilyen rendzavarásra nem került sor - hangsúlyozta a diplomata.

Dunai Péter megjegyezte: az érintett magyar ingatlanok számáról ő is csak a sajtóból tudott tájékozódni, a horvát környezetvédelmi minisztériumtól nem kapott hivatalos információt.

Érintett a magyar politikai elit?

Zágrábi lapok szerint a magyar politikai elit 10 millió eurót, azaz mintegy 2,5 milliárd forintot fektetett be a szigeten.

A zágrábi Vecernji List című lap azt írta, hogy Orbán Viktor volt kormányfő is közbenjár a horvát miniszterelnöknél, hogy ne bontsák le az ingatlanokat.

Az újság szerint Magyarország volt amerikai nagykövetének, uniós diplomatáknak, államtitkároknak, minisztériumi tanácsadóknak és polgármestereknek van ingatlana Viren.