Az egészségügy válságágazat mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. Égető hiány van jól képzett egészségügyi dolgozókból és orvosokból - írja a WHO főigazgatója, Lee Jong-Wook az Egészség világnapján nyilvánosságra hozott tanulmányban.

A válság megoldására 10 évre szóló akciótervet dolgozott ki az Egészségügyi világszervezet.

Nem csak a fejlődő országok küzdenek gondokkal

A XXI. szádban a fejlődő országokban várható élettartam a fejlettekben mértnek a felére esett vissza, aminek leginkább az AIDS oka.

A fejlett államokban is van azonban ok a félelemre: terjednek a fertőző betegségek, mint a madárinfluenza vagy az atípusos tüdőgyulladás, és gyakoriak a magatartászavarok, például a depresszió vagy a családon belüli erőszak - szögezi le a WHO.

Kevés az egészségügyi szakember

A világon 59,2 millió teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakember dolgozik, de ennél az Egészségügyi Világszervezet szerint legalább 3 millióval többre volna szükség. 57 országban a kritikus szint alá süllyedt az egészségügyi ellátás, ezért megvalósíthatatlanok az ENSZ úgynevezett Millenniumi Fejlesztési céljai is, amelyek között a halálozás csökkentése is szerepel.

Az egészségügyben a legtöbb helyen éhbérért dolgoznak, és a válság a világ minden államában mélyülni fog az elkövetkező években. A fejlett országok lakosságának csökkenő termékenysége és elöregedése a hosszantartó és leépüléssel járó betegségek terjedését hozza, míg a fejlődőkben 1 milliárd fiatal felnőtthöz nem jutnak el az alapvető gyógyszerek - figyelmeztet a tanulmány.

Sok országban jelent gondot az orvosok elvándorlása

A világ csaknem 2000 orvos- és ápolóképző intézménye nem bocsát ki elegendő számú, és a pályán meg is maradó munkaerőt. Az Afrikában képzett orvosok csaknem egynegyede a fejlett európai és észak-amerikai régióban dolgozik. Nagy-Britanniában az orvosok egyharmada szerezte külföldön a diplomáját.

A WHO jelentése a nemzeti stratégiák mellett az országok közötti szolidaritásra hívja fel a figyelmet a Kelet-Európára is jellemző elvándorlások és a fertőzések elleni küzdelemben. A nemzetközi segélyalapok felét az egészségügyben kellene elkölteni, negyedét pedig a munkaerő megtartására kellene fordítani - javasolja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete.