Az orosz elnöki hivatal közlése szerint keddről szerdára virradó éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolására Ukrajna, de a drónokat az orosz légvédelem semlegesítette. Képes lehet ilyesmire Ukrajna? És ha igen, akkor az értelme mi volna?

Néhány videofelvételt már feltöltöttek. Ez alapján az látszik, hogy legalább az egyik drónt úgy „semlegesítette” az orosz légvédelem, hogy az nekirepült a Kreml egyik kupolájának és ott robbant fel. A felvételek alapján ez egy úgynevezett Alibaba drón volt, tehát egy nagyobb méretű, vélhetőleg kínai eredetű, úgynevezett kvadrokopter, aminek a hatótávolsága pár tucat kilométer és maximum két-három kiló robbanóanyagot hordoz. Azok a részek, ahol Putyin lakik, ahol a dolgozószobája van, egy fél tonnás bombatelitalálatot is túl kell hogy éljenek, tehát ezzel az eszközzel abszolút lehetetlenség lett volna. Egyes nyugati elemzők azt mondták, hogy körülbelül akkor tudták volna ezzel megölni Putyint, ha nekirepül az eszköz. Értelme nem sok, a legtöbb elemzés azt mondja, hogy ez vélhetőleg az úgynevezett hamiszászlós művelet volt, maguk az oroszok követték el, hogy ezzel megindokoljanak valamilyen következő lépést. Vagy azt, hogy erre az „arcátlan terrortámadásra” válaszként elrendelnek egy újabb mozgósítási hullámot. Kell is az ember, hiszen óriásiak az orosz veszteségek, vagy pedig szintet lépnek és újabb elemeit kezdik lőni az ukrán kritikus infrastruktúrának, kiterjesztik az ukrán közművek elleni támadásokat. Nem tudjuk, de az elemzők nagy része szerint az oroszok egy következő politikai vagy katonai lépést készítettek elő ezzel a saját maguk ellen elkövetett támadással.

De a Kreml kupoláját megsérteni Moszkva szívében nem emeli túl magasra a tétet? Ezek után még milyen műveletet lehet ott végrehajtani?

Én nem tartom túl valószínűnek, hogy ezek az ukránok lettek volna.

De az oroszok részéről.

Az ukrán elektromosenergia-rendszer elleni támadásnál a Kercsi-félszigetről a Tamany-félszigetre vezető hidat robbantották fel valakik. Ott is nagyon komoly kétségek vannak, hogy tényleg az ukránok lettek volna, mást ne mondjak, a csecsen diktátor, Kadirov ellen nyomozó bíró véletlenül az egyik halálos áldozat volt, pont arra járt, pont akkor, amikor felrobbant az a bomba. Nem tudjuk. Ezt követően az oroszok tétet emeltek és elkezdték válogatás nélkül támadni az ukrán energiarendszert. Néhány, akár egy-két napon belül várható egy orosz bejelentés válaszként, hogy mit fognak ezt követően bosszúból tenni.

Vagy büntetésből, az ő megfogalmazásuk szerint.

Így van. Ha nem, én nagyon meglepődnék, mert akkor valószínűleg tényleg nem ők követték el, de valószínűleg már előre felkészültek, már tudják, hogy mit fognak tenni.

Fizikailag, katonailag képes bárki a Kreml fölé bereptetni bármit a mai Oroszországban?

Ez nagyon jó kérdés. Moszkva a világ egyik legjobban védett városa számos szempontból. A Vörös tér környékére olyan speciális zavaróberendezések vannak telepítve, amikkel például ezeknek a drónoknak az irányítórendszerét összezavarnák. Plusz azóta már Moszkva egész területén megtiltották a polgári lakosságnak, hogy drónokat emeljen a levegőbe. Valószínűleg ezt a zavaró mezőt kiterjesztették. Nagyon komoly saját légvédelme van a Kremlnek, akik nagyjából tudják, hogy hogyan áll össze, nem tudják azt elképzelni, hogy ezt, ha az ukránok voltak, hogy tudták volna megtenni. Tavaly Alekszandr Dugint, az orosz háborús geopolitikát, az Oroszországnak járó világ területi igényeit megfogalmazó Dugint akarták valakik felrobbantani, végül is átengedte a kocsiját a lányának, így a lánya vált a merénylet áldozatává. Azóta az orosz elhárítás mindenféle ukrajnai kötődésű emberre hatványozottan figyel. Borzasztóan nehéz még egyszer merényletet megismételni, ráadásul ez egy sokkal komolyabb, két nagyméretű, a civil lakosság által nem túl nagy mennyiségben vásárolt, legalább tízezer dollárba kerülő eszköz. Azért nevezik Alibaba drónnak, mert az Alibabán megrendelhető.

Az akkora szerkezet, mint egy nagyobb bőrönd nagyjából?

Körülbelül. Két-három kiló robbanóanyagot vihetett. A detonáció meg a videofelvételek alapján azt mondják, olyan két-három kiló robbanóanyag lehetett ráerősítve. Ma már 3D nyomtatókkal megoldható egy olyan kis táskaszerűség, amibe be lehet ezt a robbanószert tenni. Az eredeti kínai drón nem erre készült, de ma már, nagyon kreatív módon, bármit hozzá lehet applikálni. De ezt egy külső hatalomnak, pláne Ukrajnának szinte lehetetlen lenne megcsinálni.

Ami viszont biztos megtörtént és komoly károkat okozott, az a Kercsi-híd közelében az orosz üzemanyagraktárt ért támadás. Ez érzékeny veszteség Oroszországnak?

Igen, mindenképpen. A Krím-félsziget az egyik logisztikai bázisa az Ukrajna ellen harcoló orosz erőknek. A front nagyon érdekesen néz ki. Az orosz–ukrán–fehérorosz hármas határtól, Harkivtól körülbelül 100 kilométerre északkeleti irányban a határ gyakorlatilag határként funkcionál. Átjárás nincs rajta, de ott nincsenek hadműveletek. A tényleges háború onnan indul. Egy félkörív alakban elindul egy picit kelet-délkelet irányba, aztán Donbasznál erőteljesen visszafordul, és nagyjából a Nova Kahovka-i gátig van a front. Az orosz terület mélyen benyúlik Ukrajna felé és lényegében az a földnyelv, ami összeköti szárazföldön a Krímet az oroszországi föderációval, 2022 előtt a Kercsi-híd volt. Az itt harcoló orosz erők, több mint százezer katona ellátását a Krímből végezték. A Krímnek nincs saját finomítója, nincs kőolajvezeték oda, ami ott üzemanyag van, az vagy vasúton, vagy közúton érkezett, nagyon komoly munka azt felhalmozni. Ez robbant fel. Valószínűleg ezt a támadást tényleg úgynevezett öngyilkos drónok hajtották végre. Egyes becslések szerint az ott harcoló orosz erőknek egyheti üzemanyag-mennyisége semmisült meg ebben a tűzben. Erről is rengeteg videofelvétel van, hatalmas tűz keletkezett ott, több nagy üzemanyag-tároló raktár kiégett. Egy részükben repülőgépkerozin volt, ami az orosz csapatokat támogató légierőnek a hatékonyságát is csökkenti. Nem tudjuk pontosan, mennyi üzemanyaguk van az oroszoknak a Krímben, nyilván nem fogják megmondani, de az biztos, hogy ez már korlátozza az orosz légierő működését. Nem mellesleg a legtöbb szakértő azt mondja, hogy amikor legutóbb ilyet csináltak az ukránok, elkezdték támadni a lőszerraktárakat, a nagy üzemanyag-lerakatokat, azt követően indult meg a harkivi, illetve kicsit később délen a herszoni ellentámadás. Ezek az ukrán támadások már az úgynevezett nagy ellentámadásoknak a felvezető lépései. Meggyengítik az orosz erők logisztikáját.

Miért drónt használnak? Amennyit ebből egy év alatt megtanultunk, azok könnyű célpontnak számítanak a légvédelmi eszközök számára. A rakéták nem olyan könnyűek. Az ukránoknak nincs olyan, ami ide elér?

Nincs. Az ukránoknak a legnagyobb hatótávolságú eszközeik az elavult Tocska-rakéták voltak, 150-160 kilométeres lőtávolsággal rendelkeztek, azokkal sem érnék el ezt a részét a Krímnek, de azokat a háború első időszakában ellőtték. A nyugati országok, főleg az Egyesült Államok nem szállít olyan eszközöket az ukránoknak, amelyeknek a lőtávolsága meghaladja a 150 kilométert. A legnagyobb mennyiségben használt, a tábori tüzérséghez mérve nagyobb hatótávolságú eszközök a HIMARS rakéták, amelyek nagyjából 85-90 kilométeres lőtávolsággal rendelkeznek. Viszont mivel ezeket nem viszik a frontvonalba, legalább 15-20 kilométerrel a frontvonal mögül indítják, az orosz vonalak mögé nagyjából 70 kilométerig tudnak ezekkel belőni.

Magyarán maradnak a drónok.

Így van.

De az hogy lehet, hogy egy drón egy üzemanyagraktárat képes elérni? Sok drónt indítanak és valamelyik eléri? Hogy nem képesek lelőni?

Hatalmas területet kell védeni, és itt is nagyon sokféle eszközt használnak az ukránok is. Ők is vesznek még nagyobb kínai drónokat. Valószínűleg többet indítottak, a szevasztopoli kikötőt is támadták távirányítású, tehát kvázi öngyilkos hajókkal. Ember nem volt bennük, vélhetőleg több eszközt indítottak, és az üzemanyagraktáraknak megvan az a csodálatos tulajdonsága, hogy csak egy helyen kell jól eltalálni és onnantól kezdve a másodlagos detonációk az egész raktárt elérhetik. Ha egy nagy tartályt eltalálunk, akkor jó eséllyel az összes többi is előbb-utóbb megsérül és be fog robbanni.

Vasúti síneket is robbantanak az Oroszországgal határos úgynevezett brjanszki területen. Ez fontos vasúti vonal?

Abszolút. Az orosz logisztika máshogy működik, mint a NATO-logisztika, amely hajó és közút. Oroszország egy hatalmas nagy kontinentális hatalom, ott a logisztika vasút alapú, irgalmatlan távolságok vannak, az oroszok mindent mindenhová vasúton visznek. Az orosz erők ellátásában óriási fontossága van a vasútnak, a brjanszki régióban futó vasútvonalnak nagyon komoly szerepe van a Harkov környékén harcoló orosz erők ellátásában. Ha ezt csak néhány napra megakasztják, az azt fogja jelenteni, hogy akadozni fog a lőszerutánpótlás, akadozni fog az üzemanyagellátás, az élelmiszer-ellátás is és egy picit stresszelik az orosz erőket. Nagyobb erőt kell lekötni a mögöttes területek védelmére. Ez részben tehermentesíti a Bahmut környéki ukrán védőket, részben kevesebb emberrel kell számolni az esetleges ukrán ellentámadásnál.

A vasútvonalak nem védhetők észszerűen? Túl hosszúak ahhoz?

Persze, gondoljunk bele, hogy a II. világháborúban a szovjet partizánok egy idő után arra kényszerítették a Harmadik Birodalmat és a szövetségeseit, hogy kétszáz méterenként géppuskás őrtornyokat építsenek és még így is fel-felrobbantották a vasúti síneket. Több tízezer kilométer vasútvonalat iszonyatos erőforrás-lekötéssel lehet megnyugtatóan védeni, gyakorlatilag ötvenméterenként kell egy katona.

Mennyi idő alatt lehet újjáépíteni? Nyilván, ha tudják, hogy sérülékeny, a megfelelő technika rendelkezésre áll, hogy lerakják.

Az orosz haderőben vannak vasútépítő csapatok, ötvenezer kifejezetten erre kiképzett szakember áll rendelkezésre. Ez nagyjából egy hadtestnyi mennyiség, az a dolga, hogy vasútvonalat építsen és sérült vasútvonalat újítson fel, állítson helyre. Az oroszok erre abszolút fel vannak készülve. Délen ugyanez a helyzet, arról kevesebb információ van. A másik stratégiailag fontos vasút a déli csapatok ellátására, a Donbaszból, tehát Donyeckből megy Herszon irányába. Itt nagyon komoly ukrán gerillatevékenységről vannak információk, rendszeresen robbantják a vasútvonalat ugyanilyen okból, ezért ott már nagyon komoly orosz vasútépítő erők le vannak kötve. Ezekre a csapatokra megint vigyázni kell. Ők műszaki szakemberek, nekik az a dolguk, hogy a megrongálódott síneket, a megrongálódott töltést állítsák helyre, tehát ha rájuk nem vigyáznak emberek, akkor ők nagyon könnyű, sebezhető célpontot jelentenek. Amikor egy vasútépítő, karbantartó egység dolgozik egy helyen, akkor rájuk több tucat fegyveresnek kell vigyáznia.

Az elmúlt hetek a lassan szilárduló sárról, meg az egymás mögötti orosz védelmi vonalak kiépítéséről szóltak. Mire készülnek most a felek? És azt, hogy mire készülnek, mi mutatja meg?

Az oroszok még mindig próbálják bevenni Bahmutot. Bahmutnak katonai jelentősége szinte semmi, sokkal inkább politikai és pszichológiai jelentősége van. Az ukránok számára Bahmut az Sztálingrád. Nem engedik. Most már nem engedhetik. A politika emelte ezt mind a két oldalon nagyon fontos szimbolikus ponttá. Ott változatlan hevességgel zajlanak a harcok. Az összes többi frontszakaszon többé-kevésbé csend van, vihar előtti csend. Az orosz lépéseket a műholdfelvételek alapján lehet látni. Több sorban, ahol a legvalószínűbbek az ukrán támadási irányok, akár több tucat kilométer mélységben egymástól 8-10 kilométer távolságban épülnek a lövészárok-rendszerek, a harckocsi-fedezékek, óriási gödrök, amiknek az egyik oldala viszonylag lejtős, onnan megy be a harckocsi és az ellenség felől lévő oldala meredekebb. Csak a tornya látszik ki. Komplex védelmi vonalak épülnek, mert az oroszok is készülnek az ukrán támadásra. Az nem titok, hogy Ukrajnának körülbelül 12 dandárnyi, nagyjából negyven- és ötvenezer fő közötti kiképzett katonája van, akiket erre a támadásra tudott tartalékba kivonni. Ezeknek a döntő többségét a NATO tagállamai képezték ki, fegyverezték fel, ez az erő támadásra készül. A nagy kérdés az, hogy hol. Azt még nem tudja senki, ezért van az, hogy az oroszok lényegében a front teljes szakaszán védelmi állásokat létesítenek. Kevesebbet a Dnyeper mögött, ez egy csodálatos természeti akadály, még kevesebbet a Nova Kahovka-i gát mögött, ez olyan 250-260 kilométer hosszú és van, ahol 23 kilométer széles. Itt inkább csak támpontok vannak, mert itt az ukránok, ha át is tudnak kelni, építeni kéne egy hadi hidat, amit valószínűleg az orosz légierő meg tudna semmisíteni. A legsűrűbb védelem a Nova Kahovka-i gáttól a donyecki régióig tart. Ott a legsűrűbbek az állások, illetve az látszik, hogy az oroszok felkészültek arra a számukra nem túl kellemes forgatókönyvre is, hogy ezt a földnyelvet, ami összeköti a Krímet Oroszországgal, elveszítik. Az oroszok arra is felkészültek műholdfelvételek szerint, hogy esetleg ki kell üríteniük ezt a földsávot, de a Krímet jól látható módon mindenképpen meg akarják tartani, ott nagyon a sűrű a védelem.

Ha úgy alakul, hogy az oroszoknak ezt a földsávot, ami az erődítések előtt van, ki kell üríteni, akkor az az ukránoké vagy az erődítések mögül az oroszok belövik és ott senki nem tud semmit csinálni, mert lőtávolon belül van?

Az oroszok folyamatosan lövik például Herszont. Ha az ukrán erők azt birtokba veszik, akkor borzasztó nehéz lesz a Krímet ellátni, hiszen a két vasútvonal közül, ami a Krímbe bemegy, csak az marad, ami Oroszországból a Krímbe az Azovi-tengeren keresztül megy. Azt a hidat már egyszer robbantották, nem a vasúti elemet, hanem van egy kétszer kétsávos közúti rész, meg van egy vasúti híd. Ami ennél is fontosabb, hogy előrébb tudják vinni az ukránok a saját tüzérségi eszközeiket, például a HIMARS-okat, a rakéta-sorozatvetőket, és ezzel már a Krím nagy részét be tudják lőni hagyományos tüzérségi eszközökkel, illetve rakéta-sorozatvetőkkel. Ez borzasztóan megnehezítheti az oroszoknak a Krím megtartását. Nem azt mondom, hogy lehetetlenné tenné, de nagyon komoly veszteségeket tudnának okozni az oroszoknak az ukránok. De ez egyelőre teoretikus, mert nagyon kevesen gondolják azt, hogy az ukránoknak tényleg reális esélyük van arra, hogy ezt az egész földsávot elfoglalják a jelenlegi erőviszonyok tükrében, plusz azt látva, hogy milyen komoly védelmi előkészületeket tettek az oroszok.

Egy ideig a bahmuti állóháborúról szóltak a hírek. Közben mind a két fél erőt gyűjtött?

Így van.

És megpróbál most ebből a felhalmozott erőből valami műveletet végrehajtani? Ez történik?

Így van, ukrán részről azért is volt nagyjából jó döntés, a katonák kevésbé támogatták, a hadszíntérparancsnokot vagy a régió parancsnokát le kellett váltania Zelenszkijnek, mert mindenképpen ki akarta vonni a csapatait.

Azt mondta, hogy jobban lenne védhető, ha kivonulnának és a magaslatokról dolgoznának.

Igen, mert Bahmut mögött van Csasziv Jar egy dombon, előtte van egy mély horhosokkal szabdalt terep, azt sokkal könnyebb lenne tartani. Viszont Bahmut irgalmatlan orosz erőket kötött le. Lényegében a Wagner csoportnak a börtönökből toborzott több tízezres állománya Bahmutnál kivérzett. Bahmut nagyon komoly orosz gyalogságot kötött le és az orosz tüzérség jelentős részét is, ami lehetővé tette azt, hogy Ukrajna más frontszakaszon pihentesse az erőit, sőt, bizonyos erőket ki tudjon vonni a frontról kiképzésre, felkészülni a nagy támadásra. Bahmutnak ukrán részről vélhetőleg ez volt az értelme, ugyanakkor azt is látni kell, hogy maguk az oroszok is elkezdtek felkészülni a nagy ukrán támadásra. Az ukránok kétszer meglepték őket, még 2022 szeptemberében fent, északon, Harkiv környékén, ott nagyjából bő egy hét alatt nyolcezer négyzetkilométerről üldözték ki az orosz erőket, összeomlott az orosz arcvonal, több száz nehéz haditechnikai eszközt zsákmányoltak használható állapotban az ukránok. Ezt követően Herszonnál már kevésbé, ott maguk az oroszok vonultak ki, mert látták, hogy nem tudják ellátni. A három hidat, ami az ottani hídfőben lévő erőket ellátta, az amerikai HIMARS-szokkal, a precíziós irányított rakétákkal lényegében rostává lőtték az ukránok. Az egy menedzselt kivonulás volt. A nehéztechnika egy részét is ki tudták vonni az oroszok. Azóta nem nagyon mozdult a front, és az oroszok is tanulnak. Még egy akkora siker, olyan könnyű győzelem nem valószínű, mint amit 2022 szeptemberében vagy novemberében arattak az ukránok, mert az oroszok már tanultak a hibáikból.

Az látszik most, hogy a két fél egy év múlva hol akar tartani?

Nehéz megmondani. Mind a két félnek ismerjük nagyjából a deklarált céljait. Ukrajna hivatalos célja az, hogy minden megszállt területet visszafoglaljon.

A Krímet is?

A Krímet is. de ennek a valószínűsége csekély. Sőt, nagyon sok szakember azt mondja, ha a Krímet ténylegesen elkezdik fenyegetni az ukránok, még az sem kizárt, hogy Oroszország esetleg harcászati atomtöltetet vessen be. Putyin számára a Krím szent és sérthetetlen. Sőt, az orosz közvélemény nagy része számára is az. Oroszország számára az a minimális cél, hogy a most elfoglalt területek továbbra is a birtokában maradjanak. Az erődítések is azt a célt szolgálják, hogy a támadó ukrán erőket kivéreztessék és aztán egy ellentámadással legalább a mostani állásokat elfoglalják. Hivatalosan tavaly szeptemberben voltak ezek az úgymond népszavazások, amiben négy ukrán oblaszty népe „önként” csatlakozott az oroszországi föderációhoz. Hivatalosan Oroszország, Herszon, Zaporizzsja, illetve Donyeck és Luhasznk megyék területét a sajátjaként kezeli. A nagy probléma az, hogy ezek közül egyik sincs száz százalékban orosz kézen. Most az látszik, hogy lesz a nagy ukrán támadás, jut, amire jut. Ezt követően, amikor az ukránok kifáradnak, lesz egy orosz ellentámadás erre, nem tudjuk, azzal mire jutnak az oroszok. Ha Bahmutból indulunk ki, akkor vélhetőleg még körülbelül ugyanannyira, mint az előző négy-öt hónapban, és talán akkor először végre úgy ülnek le a felek tárgyalni, hogy esetleg hajlandók lesznek tűzszünetet kötni. A legtöbb szakértő szerint leghamarabb talán szeptember végén, októberben kerülhet sor arra, hogy elkezdjenek tárgyalni a felek.

Mikor és mitől engedhetné el Ukrajna a Krím visszafoglalását?

Alapvetően a politikai vezetésnek és a lakosságnak a szándékairól van szó. Bármilyen veszteségeket szenvedett is el eddig Ukrajna és bármilyen mérhetetlen szenvedést zúdított az ukrán lakosságra eddig a háború, abban a legtöbb közvélemény-kutató, legyen az ukrán, legyen az nyugati, egyetért, hogy ennek ellenére az ukrán társadalom döntő többsége úgy van vele, hogy az összes orosz takarodjon ki Ukrajnából, helyre kell állítani Ukrajna területi egységét. Amíg ez nem változik meg, amíg az ukrán lakosságnak ilyen a mentális állapota, ilyen az elszántsága, addig öngyilkosság lenne azt mondani, hogy üljünk le tárgyalni, milyen területekért cserébe vagytok hajlandóak befejezni.

Kirúgnák az elnököt?

Akár bele is halhatna. Jelenleg az ukrán vezeték ilyenről nem tárgyalhat. Amíg az ukrán nép úgy érzi, hogy van arra reális esély, hogy területeket foglaljon vissza és jelenleg maga az ukrán vezetés is úgy érzi, hiszen ezért készülnek ezzel a valószínűleg kora nyári offenzívával, hogy területeket foglaljanak vissza, addig Ukrajna nem fog egyezkedni Oroszországgal. Oroszországnak meg az a minimumcélja, hogy ami most a birtokában van, az az övé maradjon, függetlenül attól, hogy ezt egy kikényszerített és senki által el nem fogadott népszavazással érte el Oroszország. Egyelőre egyik fél részéről sem látszik igazán a tényleges tárgyalási vagy megegyezési hajlandóság. Mind a két fél abban bízik, hogy a fegyverek erejével még számára kedvező változásokat tud elérni.

Az számít bármelyik fél döntésében, hogy a Krímet milyen etnikum lakja többségében jelenleg? Orosz.

Igen, de erre mindig azt szoktam mondani, hogy 1944-ig meg tatárok voltak és Sztálin gyakorlatilag kiirtotta, elüldözte onnan a tatárokat. Az ottani orosz lakosság az minden, csak nem őshonos. Ez is sokat nyom a latban, hogy a Krímben a lakosság döntő többsége Oroszországhoz akar tartozni. A donbaszi lakosság egy jelentős része is, mert aki Ukrajnához akart, az 2014 után elmenekült. Viszont a frissen megszállt területek lakosságának a döntő többsége meg nem akar Oroszországhoz tartozni, legalábbis úgy gondoljuk.

Az Ukrajnát támogató Nyugatnak van beleszólása abba, hogy milyen ponton kezdődnek a tárgyalások Oroszországgal?

Vélhetőleg igen, irgalmatlan mennyiségű pénz és még több nehéztechnika megy Ukrajnába, de a Nyugat nem teheti meg, hogy nyíltan nyomást gyakorol Ukrajnára, mert akkor maga támasztaná alá azt az orosz narratívát, hogy mi nem Ukrajnával háborúzunk, hanem az egész nyugati világgal. Valószínűleg a színfalak mögött van egy folyamatos egyeztetés az ukrán vezetés és a nyugati államok, hát főleg az amerikaiak, a britek, a franciák és a németek között, de akarata ellenére a Nyugat nem tudja belekényszeríteni feltétlen Ukrajnát egy olyan döntésbe, ami az ukrán vezetés számára elfogadhatatlan.

Az látszik-e, ha meglesz egy fegyverszünet, majd utána valamilyen béke, akkor az milyen típusú béke lesz?

Béke nem lesz, az már most látszik.

Akkor mi lesz?

Az lesz, ami volt 2015 után a Donbaszban. 2014-2015-ben ott nagyon intenzív harcok voltak, majd kialakult egy de facto orosz megszállás alá kerülő rész, papíron független népköztársaságokkal, a donyecki és luhanszki népköztársaságokkal és a demarkációs vagy tűzszüneti vonal mentén már nem tüzérség lőtte a másik oldalt, de mesterlövészek lődöztek egymásra.

Napi 30-40 incidens?

Igen. Most azt szokták mondani, hogy napi szinten olyan 600 és 1000 közötti katona hal meg a két oldalon. Ez valószínűleg akkor le fog csökkenni napi egy-kettőre. Oroszország ebben érdekelt, mert amíg egy ország a saját területét nem ellenőrzi, tehát nem szuverén és de facto háborúban áll, addig semmilyen nemzetközi szervezethez nem tud csatlakozni. Az orosz geopolitikának, stratégiai gondolkodásnak már 1991 óta ez egy nagyon fontos eleme, hogy úgy vonult a Szovjetunió szétesésével, hogy lehetőség szerint káoszt hagyott maga után. Szeparatista államokat, mint a Transznisztriai Köztársaság Moldovában vagy mint Dél-Oszétia és Abházia Georgiában vagy Hegyi-Karabahban egymásnak ugrasztotta a moszkvai politika nagyon ügyesen az örményeket meg az azerieket, tehát Moszkvának az az érdeke, hogy ne legyen béke. Ha lenne béke, akkor Ukrajnának lehetősége lenne a nyugati világhoz csatlakozni, Moszkva pedig ezt rettenetesen nem akarja. Azt pedig látni kell, hogy a mostani háború után az ukrán lakosság 90 százaléka elkötelezett, hogy Ukrajnának a nyugati világban van a helye. A 2022-es háború előtt a lakosság egyharmada körülbelül oroszbarátnak volt tekinthető, az azóta eltelt most már több mint 14 hónap alatt az oroszok az oroszbarátságot maximálisan kiirtották az ukrán lakosságból.

Oroszországnak az az érdeke, hogy Ukrajna egy ilyen háborúzó pufferállamként megmaradjon közte meg a Nyugat között?

Igen.

A Nyugatnak meg az, hogy Ukrajna független államként maradjon meg közte meg Oroszország között?

Ez egy nagyon jó kérdés. Azt a vörös vonalat a Nyugat sem akarja átlépni, hogy Ukrajnát bevegye a NATO-ba. Nagyjából látszik, hogy Oroszország azt nem nagyon akarja hagyni, és az is látszik, hogy ezért ő bármit hajlandó bevetni. A NATO-tagság nem is, de egy nagyon szoros gazdasági együttműködés az EU-val sokkal inkább kinéz.Óriási piacról, hatalmas mezőgazdasági termelőterületekről, rengeteg ásványi nyersanyagról beszélünk. Moszkva is részben ezekért indította ezt a területszerző rablóháborút. Ukrajna egy óriási üzlet mind a két oldalról. Gazdasági befolyásolásról is beszélünk, kezdve azzal, hogy óvatos becslések szerint most már legalább 500 milliárd dollár lesz újjáépíteni Ukrajnát. Azt Oroszország nem tudja megfinanszírozni, Ukrajna valószínűleg tőle nem is fogadná el, a nyugati világ ezt készségesen meg fogja finanszírozni, mert az ő cégei fogják megcsinálni.

Európai cégek vagy amerikai cégek?

Is-is. Nyilván annak függvényében, hogy ki milyen arányban szállt bele a történetbe. Nagyon sok amerikai cég lesz, valószínűleg lesznek német cégek, brit cégek, francia cégek, annak arányában, amilyen arányban az adott állam beszállt a háború finanszírozásába, szállított fegyvereket és nem mellesleg amilyen arányban ad pénzt az újjáépítésre.

Ha Ukrajna belátható időn belül nem lehet a NATO tagja, miért mondja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-csatlakozás lehetőségét?

Egyrészt a főtitkár úr abszolút diplomata módjára fogalmazott, tehát időkeretet nem adott meg, sőt, úgy fogalmazott, hogy a NATO-államok úgy gondolják, hogy Ukrajnának a NATO-ban van a helye.

Nem mindegyik.

Nem mindegyik.

Magyarország nem. Talán még más sem.

Igen, valószínűleg lenne még egy-két ellenvélemény. Valamit mondania kellett, nyilván az ukránok valami biztatást szerettek volna hallani. Stoltenberg elmondta azt, amit elmondhatott, hogy Ukrajnának a NATO-ban van a helye. Ez nem azt jelenti, hogy valaha is NATO-tag lesz, ilyet Stoltenberg nem mondott. Nagyon óvatosan fogalmazott a NATO-főtitkár.

Háborúzó országgal a NATO milyen kapcsolatokat tarthat fönt? itt nem a NATO tartja fönt a kapcsolatot Ukrajnával, hanem egyes államok küldenek fegyvereket. NATO-koordinációval? Mi ennek a szabályrendszere?

Ez egy kicsit bonyolult több szempontból. Például a NATO teljes felderítése adja az információkat az ukránoknak, tehát a NATO valamilyen szinten ott van a konfliktusban. A NATO mint NATO nem ad fegyvert, azt az egyes tagállamok ajánlják fel, ugyanakkor nyilvánvalóan a NATO teljes hírszerző rendszere dolgozik, a NATO folyamatosan koordinál, a NATO-nak nagyon komoly szerepe van az ukrán erők felkészítésében, de arra nagyon ügyelni kell, hogy nehogy Oroszország bizonyítani tudja a NATO érintettségét. NATO-csapatok nem mennek hivatalosan Ukrajnába, a kiszivárgott iratok szerint azért pár száz szakember segítheti az ukránokat a karbantartástól kezdve a kiképzésig ukrán területen is, de ez megint hidegháborús történet.

Egy NATO-ország hadseregének katonája egyben nem NATO-katona is? Akármilyen váll-lapja van vagy esetleg civilben szakértőként dolgozik Ukrajnában?

Ez megint érdekes kérdés, ugyanis attól, hogy egy NATO-tagállam valahol ott van és hadat visel, az nem jelenti azt, hogy maga a NATO teszi ezt. A franciák rendszeresen mindenféle műveleteket hajtanak végre a volt afrikai gyarmatokon, de azt nem mint a NATO csinálják, hanem mint a francia haderő. Mondok egy eklatánsabb példát. ’82-ben, amikor Argentína megtámadta a Falkland-szigeteket, akkor ott háborút vívott Nagy-Britanniával a szigetek birtokáért. Nagy-Britannia NATO-tagállam volt, mégsem a NATO háborúzott, már csak azért sem, mert a Falkland-szigetek autoféria volt, tehát a NATO-nak a deklarált műveleti térségén kívül következett be a támadás. Az, hogy egy NATO-tagállam csapatai valahol valamilyen hadműveletet folytatnak, az nem jelenti azt, hogy maga a NATO is folytatja ezt a hadműveletet. Minden állam maga is rendelkezik a saját haderőjével.

Ahhoz, hogy egy NATO-ország csapatai bárhol műveletet hajtsanak végre, kell a NATO engedélye?

Nem. A NATO kollektív védelme csak akkor érvényes, ha egy államot megtámadnak. Ha ő a támadó, akkor ez nem érvényes. Ez azért is fontos, mert például 1975-ben Ciprus kapcsán, amikor de facto két NATO-tagállam, a görögök meg a törökök majdnem háborúra mentek egymással, akkor a NATO nem avatkozott bele. Amikor egy állam maga kezd el egy konfliktust, az egyben azt is jelenti, hogy a NATO védernyője alól ebben a konfliktusban ő valamilyen szinten kilép mindaddig, amíg a saját területét nem éri támadás.

Ha valaki elmegy és kiprovokál valahol egy visszatámadást, akkor a NATO a segítségére siet?

Ha megtámadják az ő területét, így van.

Ha visszatámadnak rá, akkor már élvezi a NATO védernyőjét?

Igen. Erre még nem volt példa, és ez abszolút teoretikus. Mondjuk, ha a lengyelek bemennének Ukrajnába, nehéz lenne azt mondani, hogy nem a NATO csinálja, de pont amikor Lengyelországot eltalálta az a rakéta, maguk a lengyelek voltak a legmértéktartóbbak. Akkor leizzadt az egész világ, mert egy NATO-ország területét találták el. Azóta már találtak máshol is ilyen elkószált rakétákat, sajnos ennek a háborúnak ez is az egyik specialitása, hiszen Oroszország esetenként negyven-ötven éves nagy hatótávolságú fegyvereket lő el, és ezeknek nem erősségük a pontosság néha.

Az atomfegyverrel vívott konfliktushoz közelebb mentünk az elmúlt egy évben, mint korábban voltunk?

Minden ország stratégiai dokumentumában benne van az, hogy egy nagy világháború valószínűsége minimális, atomfegyverekkel vívott konfliktus valószínűsége minimális, de a lehetőség sajnos mindig ott van. Én úgy gondolom, hogy nem kerültünk közelebb egy nukleáris háborúhoz. Ez egy korlátozott célú helyi háború, amit egyébként az is jól mutat, hogy Oroszország messze nem az összes erejét veti be. Ukrajna esetében ez értelemszerűen nem áll fenn, hiszen Ukrajna a túlélésért harcol, Ukrajna mindent bevet. Nagyon fontos, hogy a NATO, persze nagyon komoly támogatást nyújt Ukrajnának, egyes becslések szerint 60-70 milliárd dollárnyit, de ha összeadjuk a a NATO-országok tavalyi védelmi költségvetését, az nagyjából 1200 milliárd dollár volt.

Több mint a tízszerese?

Inkább a húszszorosa annak az összegnek, ami Ukrajnának ment. Tehát a NATO is minimális szinten igyekszik tartani ezt a konfliktust. Abban széleskörű egyetértés van, hogy ezt a konfliktust meg kell tartani Ukrajnai határain belül. Ezt maguk az ukránok is így gondolják, hiszen nem törtek be orosz területre, nem támadták meg csapataikkal az oroszországi föderáció területét. A lehetőség meglenne rá, az ukránok akár be is törhetnének orosz területre, csak pontosan tudják, hogy ebben az esetben Putyinnak lehetősége lenne azt mondani, hogy engem itt megtámadtak és akkor elrendelem az általános mozgósítást.

Miért nem veti be Oroszország minden rendelkezésre álló erejét? Nem érdeke vagy nem tudja, vagy valami harmadik oka van?

Egyfelől már blama lenne. Ez egy különleges katonai művelet a mai napig, nem rendelhetnek el általános mozgósítást, plusz Ukrajna a túlélésért harcol, Oroszországnak meg mindenhol máshol is vannak érdekei. Meg kell védeni a Karéliai-félszigetet, ott van most Finnország, nemrég belépett a NATO-ba, ott vannak az északi-sarki érdekeltségei Oroszországnak. Ott a Távol-Kelet. Oroszország 17 millió négyzetkilométer, mindenhol kell lenni katonai erőinek. Oroszország nem vethet be mindent. Oroszországnak erői támogatják Haftar tábornok lázadóit Líbiában, wagneresek, oroszok védik Maduro elnököt Venezuelában, Maliban ott vannak az orosz csapatok, tehát Oroszország globális hatalom. Nem olyan szinten, mint az USA, de Oroszországnak is rengeteg globális érdeke van, az is erőket köt le. Nem áldozhat be mindent. Ha ezekről a területekről kivonná az erőit, akkor lenne olyan, aki belépne a hatalmi vákuumba, részben az USA, de Afrika nagy részén meg Közép-Ázsiában Kína, amely egyfelől hasznos szövetséges Oroszországra nézve, de másfelől meg egy borzasztó nagy veszély az orosz befolyási szférára.

Miért nem mozgósít? Elektronikus mozgósítási rendszerről jöttek hírek, de ez még nem az a klasszikus mozgósítás, hogy behívok mindenkit, akit lehet.

Igen, de itt az is benne van, ha kétmillió embert behívok, akkor a gazdaság is meg fogja érezni. Akkor az embereket ki kell vonni a bányákból, az autógyárakból, a hadiüzemekből, amelyek most csúcson pörögnek, hiszen irgalmatlan veszteséget kell folyamatosan pótolni. Ukrajnának nincsenek ilyen problémái, mert Ukrajna nyugati pénzügyi segítség nélkül már rég összeomlott volna. Ukrajna mögött ott van negyvenezer milliárd dollárnyi GDP, a nyugati világ, amelynek az a heti néhány milliárd, amivel Ukrajnát életben tartja gazdaságilag, aprópénz. Oroszországot senki sem támogatja, így Kína nem fog puszta jószívűségből, mondjuk, heti szinten tíz-húsz milliárd dollárnyi hitelt vagy pénzt odaadni az oroszoknak, hogy vond ki az összes hadra fogható férfit a gazdaságból. Az orosz gazdaság nem feltétlenül élné túl.

Jó, de az orosz gazdaságról már a háború első napjaiban is azt mondták sokan, hogy ezt nem fogja túlélni. Ahhoz képest eléggé túléli.

Igen, de megint nem tudjuk, hogy mennyire. Az orosz GDP csak 4-5 százalékot csökkent, de ebben benne van az is, hogy a hadiipar teljes kapacitással termel. Legyártanak egy T-90-es harckocsit hárommillió dollár értékben, az kimegy a frontra, kilövik. Ahadiipar felpörgetésével az orosz nemzeti össztermék nem csökkent annyira, de ennek egy része megsemmisül a háborúban. Az orosz gazdaság azért már érzi a háború hatásait. Egyes számítások szerint csak a katonai kiadás 500 millió dollár naponta. Az embargó meg egyéb veszteségek még 500 millió dollár, folyamatosan csökken az orosz bevétel, közben nőnek a kiadások, de mindezt úgy, hogy egyelőre még nem vonták ki a kritikusan fontos ágazatokból a hadkötelezett férfiakat. Ha elrendelek egy általános mozgósítást, kétmillió embert kivonok a gazdaságból, akkor annak nagyon komoly hatásai lesznek és nem mellesleg úgy, hogy közben Közép-Ázsiában, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Tadzsikisztán esetében ott áll egy ugrásra kész Kína, ami nagyon szívesen átvenni az orosz gazdasági és egyéb pozíciókat.

A háború egy szakaszában az ukrajnai kritikus infrastruktúra támadásai mindennaposak voltak. Azután ezek minthogyha megszűntek volna. Ennek mi a ritmusa?

Ezeket az eszközöket programozni kell, Oroszország nagyon sok rakétát meg robotrepülőgépet le tud gyártani, de chipet nem tud hozzá gyártani, és ezeket a fajta chipeket Kína is csak nagyon kis mennyiségben tudja gyártani, ezért ő sem tud adni. Nagyon sok eszköz esetében két-három országon át, fedőcégeken keresztül szerzik be a chipeket, tehát idő, amíg felhalmozódik annyi rakéta, hogy érdemes őket egyszerre elindítani. Ezeket négyesével-ötösével indítják, akkor az ukrán védelem ezeket valószínűleg megsemmisíteni. Tehát egyszerre negyvenet-ötvenet indítanak, akkor ennek körülbelül negyede-ötöde átér és fontos célpontokat talál el. Fel kell halmozni a rakétákat és valószínűleg az utóbbi időszakban Oroszország elkezdett részben arra tartalékolni, ha megindul az ukrán ellentámadás, akkor mérjen csapásokat, meg az is lehet, hogy ezt a mostani támadást az oroszok már egy hónapja tudják, hogy meg kell bosszulniuk.

Milyen hadserege van Finnországnak? Most csatlakozott a NATO-hoz. Nagy tapasztalata van az oroszokkal vívott háborúkban, de azonkívül milyen?

Erős. A finn védelmi költségvetés több mint a duplája a magyarnak.

GDP-arányosan több?

GDP-arányosan is több és abszolút értékben is: több mint hatmilliárd dollár. Mi veszünk, beszerzés alatt van ötven darab Leopard 2A7 plusz harckocsi, a finneknek 200 darab van: 100 a régebbi A4-esből, amiből 12-t használunk kiképzésre és 100 a jóval korszerűbb A6-osból. Nekünk 12 Gripenünk van, meg két kétüléses, a finneknek 64 darab F18-asuk van, és most jelentették be, hogy lecserélik őket 64 darab F35-ösre, a legkorszerűbb lopakodó vadászbombázóra, amit jelenleg a nemzetközi piacon lehet kapni. Tehát a finn haderő nagyon jól felszerelt és ami nagyon fontos, borzasztóan motivált.

Mitől motivált egy olyan ország hadereje, amely a II. világháború óta nem kellett, hogy harcoljon senkivel?

Igen, de ők folyamatosan félnek az oroszoktól, és a mostani ukrajnai háború pontosan arra világított rá, hogy Oroszország egy megbízhatatlan szomszéd. Bármilyen kamu okra hivatkozva bármikor megtámadhat. Ez vezetett oda, hogy amíg 2017-ben a finn lakosság 18-20 százaléka mondta azt, hogy Finnországnak be kell lépni a NATO-ba és 60 százaléka mondta azt, hogy nem, 2022 májusában egy közvélemény-kutatáson az derült ki, hogy 75 százalék szerint mindenképpen be kell lépni a NATO-ba. A finn történelem, az a rövidke, ami van, hiszen Finnország 1917-ig sosem volt független, mert 1809-ig Svédországhoz tartozott, aztán meg az orosz birodalomhoz, az a függetlenség megőrzéséről szól, és a finnek a hidegháború alatt is nagyon komoly haderőt tartottak fönn, zömmel szovjet technikával, de a feladat akkor is az volt, hogy a Szovjetunió ellen védje Finnországot, mert nem a svédektől féltek meg nem is a norvégoktól.