Deutsch Tamás: az Európai Parlament zsarolni kezdte az Európai Tanácsot és a tagállamokat

• 1. oldal
• 2. oldal

Hol tart a 750 milliárdos újjáépítési keret ügye?

Az Európai Unió elfogad egy hét esztendőre szóló, úgynevezett keretköltségvetést, és utána ezen kereten belül minden év költségvetését is meghatározza. 2020 végén jár le a jelenlegi hétéves keretköltségvetés, és három esztendeje zajlik az új, a 2021. január 1-jétől esedékes keretköltségvetés előkészítése. Az Európai Bizottság kötelessége a javaslatot megfogalmazni, és az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament egyetértésével lehet a keretköltségvetést elfogadni. Nagyon komoly bajok voltak a bizottság eredeti javaslatával, egy olyan igazságtalan rendszer rajzolódott ki, amely az Európai Unió kevésbé fejlett országaitól vett volna el pénzt, és adott volna a fejlettebb országainak, és ennek komoly kárvallottja lett volna Magyarország. A koronavírus-járvány előtti utolsó, az állam- és kormányfők személyes részvételével megtartott ülésen az Európai Tanács új elnöke, Charles Michel a napirendre tűzte a javaslatot, de egyből látszott, hogy képtelenség kompromisszumot, megoldást kialakítani, és visszatért a kérdés további egyeztetésére. Ebbe robbant be a koronavírus-járvány, és megmutatta, hogy a készülőfélben lévő keretköltségvetés még egy járvány nélküli unió fejlődését sem szolgálja. Sokan azt gondolták, hogy megint a rossz arcát mutatja majd az Európai Unió, bár gyorsan kellene dönteni, de időtlen időkig tartanak az egyeztetések, most mégis sikerre vezettek a gyors megállapodás kialakítását célzó tárgyalások, és júliusban az állam- és kormányfők testülete, a tanács maratoni egyeztetés végén történelmi megállapodásra jutott. Elfogadott egy hétéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslatot, aminek a főösszege majd 1100 milliárd euró, és egy olyan helyreállítási alapot, legújabb nevén Next Generation EU pénzügyi csomagot, amelynek az összege 750 milliárd euró. A két előterjesztés rengeteg úgynevezett ágazati jogszabály tervezetét is magában foglalja, amelyek együtt alkotnak egy csomagot, és szükségessé teszik, hogy minden szereplő, így az Európai Parlament is mindent tegyen meg annak érdekében, hogy ez a történelmi megállapodás a lehető leggyorsabban teljesedésbe menjen át, és mielőbb elkezdhessen működni ez a nagy ívű pénzügyi csomag. Ehhez képest történt az, amit én alapvető szereptévesztésnek és az európai értékek és érdekek elleni támadásnak minősítek, hogy az Európai Parlament megtámadta ezt a történelmi megállapodást, kijelentette, hogy nem kívánja ebben a formában támogatni. Az Európai Parlament zsarolni kezdte az Európai Tanácsot, ezáltal a tagállamokat, hogy mely feltételek teljesülése esetén tartja elképzelhetőnek azt, hogy megszavazza a megállapodást.

Technikai vagy lényegi feltételei vannak az Európai Parlamentnek?

A szíve közepét érintő feltételei vannak. Van az Európai Uniónak egy olyan jogszabálya, amely az úgynevezett saját bevételek rendszerét állapítja meg. Ebben kérdésben roppant gyenge az Európai Parlament beleszólási jogköre, mert egy úgynevezett konzultációs eljárásban tud csak részt venni, magyarán az Európai Tanács dönt ebben a kérdésben, még egyetértési joga sincs az Európai Parlamentnek. Ehhez képest ebben a konzultációs eljárásban a parlament nekirongyolt az Európai Tanács saját forrásrendre vonatkozó jogszabály-tervezetének, és olyan kötelezettségeket akar előírni, amelyek rendkívül hátrányosak a tagállamoknak. Olyan tartalma lett ennek a konzultációs eljárásban csupán szépészeti szempontokból fontos európai parlamenti határozatnak, amely elvenne a tagállamoktól bevételeket és azokat közvetlenül uniós bevétellé tenné, ami rendkívül hátrányosan érinti az unió átlagos szintjénél kevésbé fejlett tagállamokat, így Magyarországot is. Lelkesen, a magyar érdekeket semmibe véve, megint ostoba föderalista megközelítésből megszavazták a magyarországi ellenzéki pártok európai parlamenti képviselői ezt a saját forrásrendelettel kapcsolatos európai parlamenti döntést. Így tehát ma a 750 milliárdos csomagot illetően időhúzó a magatartása az Európai Parlamentnek, fittyet hány arra, hogy ez egy kompromisszum, és sok tartalmi kérdésben százmillió meg milliárd eurónyi plusz követelésekkel állt elő. Jóindulatúlag mondhatnánk azt, hogy milyen bölcs, nemes és kedves európai parlamenti javaslat, hiszen mely területen ne kélne el plusz forrás, valójában arról van szó, hogy az Európai Parlament szánt szándékkal keresztbe tesz, megtámadja ezt a megállapodást. A jogállamiság kérdésében is végre józan megfogalmazás került be az európai tanácsi megállapodásba, amely azt mondja, hogy fontos dolog a jogállamiság, magától értetődő, hogy mindenkinek ezeket az értékeket tiszteletben kell tartania, de jogszabályalkotásra azon a területen van csak lehetőség, ahol az Európai Unió pénzügyi érdekeinek plusz védelmét szolgáló szabályok jelennek meg, hogy mindenhol szabályosan, korrupciómentesen, mindenféle jogszabályt betartva költsék el, használják föl az uniós forrásokat. Véget ért ezzel a tanácsi döntéssel az az időszak, amikor a jogállamisági mechanizmus kifejezését használva valójában nagyon sok szereplőnek az volt a célja, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amelyik jogszabály erejénél fogva teremt lehetőséget a folyamatos politikai zsarolásnak. Hála az égnek, ez a nagyon rossz forgatókönyv lekerült a napirendről, az Európai Bizottság elnöke is az unió helyzetét értékelő beszédében ebben a logikában beszélt. Nem jogállamisági mechanizmusról beszélt, hanem arról, hogy jogszabályalkotásra az unió pénzügyi érdekeinek még fokozottabb védelme érdekében van szükség. Ez pedig a magyar kormány, a Fidesz és KDNP európai parlamenti képviselői is el tudják fogadni.

A fordított, minősített többség intézményének említése releváns javaslat, vagy ez a politikai eszköz kategóriájába tartozik?

Két szempontból merült föl ez a látszólag szavazástechnikai kérdés, de ez elsőrendű politikai természetű ügy. Az egyik az unió pénzügyi érdekeinek fokozott védelmét szolgáló mechanizmusnak a kérdése. Itt úgynevezett fordított kétharmad mechanizmusa mellett döntött az Európai Tanács, magyarán nem arra van szükség, hogy egy már elrendelt, egy adott országot érintő szankció megszüntetéséhez kell kétharmados többség, hanem ahhoz, hogy valamely tagállammal szemben pénzügyi következményekkel járó szankciót lehessen elrendelni. Ez normális megoldás. A feje tetejéről talpára lett állítva a rendszer. Megint mindig visszaérünk a kályhához, mi a fontosabb? Az uniós intézmények létezésére épül-e az Európai Unió? Nem, hanem a tagállamok létezésére, együttműködésére és teljesítményére épül az Európai Unió. Erre épül az uniós intézmények léte és működése. Tehát nem az európai tagállamokkal szemben, hanem az európai tagállamokkal együttműködve, az ő szempontjaikat figyelembe véve lehet csak jó döntéseket hozni.

A másik téma az egy olyan ügy, amelyben éles vita van a magyar nemzeti álláspont és az Európai Bizottság gondolkodásmódja, a bizottság által tervezett jogszabályi javaslat megközelítése között. Ez az Európai Unió külügyeivel, külpolitikájával kapcsolatos módosítási javaslat. Minden ilyen uniós álláspont kialakításához teljes egyetértésre van szükség a külügyminiszterek tanácsában, de Ursula von der Leyen e tekintetben sajnos felmondta azt a liberális mantrát, hogy a teljes egyetértés követelése lelassítja az unió működését, lefegyverzi az Európai Uniót, ezért itt is kétharmados többségre kíván a bizottság javaslatot tenni. Ez elfogadhatatlan, mert az egész Európai Unió közös álláspontjáról van szó. Mi továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy az Európai Unió az az egyenjogú és egyenrangú tagállamok együttműködése. Minden tagállami álláspontot kellőképpen kell respektálni, és a közös álláspont kialakításához teljes egyetértésre legyen továbbra is szükség.

Foglalkoznak-e még a Fidesz–néppárti viszony rendezésével? Vagy azt elfújta a koronavírus-járvány?

A Fidesszel szemben az Európai Néppártban áskálódó, elsősorban Benelux és skandináv kis- és törpepártok képviselői, illetve a Tusk-féle vezetés is megértette, hogy koronavírus-járvány idején, amikor minden felelős tagállami vezető a saját országában élő polgárok életének és egészségének a megvédésével foglalkozik, nem lehet újra olajat önteni a Fidesszel szembeni támadás tüzére. Tehát ilyen értelemben valóban ez a belső vita takaréklángra került. A mi álláspontunk világos. Mi úgy gondoljuk, hogy nem Fidesz-kérdés van a Néppártban, hanem a Néppárt jövőjét érintő kérdésről van szó. A Néppárt lassan egy évtizede gyengül. Amikor egy 10-12 évvel ezelőtt az Európai Néppárt vezetői leültek egy európai tanácsülés, akkor 12-15 uniós tagország állam- és kormányfője ült az asztalnál. Ma Közép-Európától nyugatra néppárti miniszterelnök kettő maradt, a német és az osztrák kancellár. Megnyerjük ötévente az európai parlamenti választást, de egyre kevesebb szavazattal és egyre kisebb mandátumszámmal, amikor én 2009-ben európai parlamenti képviselő lettem, akkor a néppárti frakció létszáma még a 250-et is meghaladta, a 2019-es választás után pedig 190-nél is kevesebb a néppárti mandátumok száma. Ez változtatásokat tesz szükségessé. Karakteres módon a kereszténydemokrata politikai értékek és program képviselete az, ami sikerre vezetheti újra a Néppártot, és ez a liberális centrista irány, hogy nagyítóval se lehessen a Néppárt álláspontját megkülönböztetni a szociáldemokraták és a liberálisok álláspontjától, további gyengüléshez, vékonyodáshoz vezet. Tehát a Néppárt jövője az, ami napirenden van. Ebben a Fidesz álláspontja világos. Határozott kereszténydemokrata fordulatra van szükség. Ha ezek az elképzelések többséget kapnak a Néppárton belül, akkor hosszú távon a Néppártban van a Fidesz jövője.

A cikk végére ért.

• 1. oldal
• 2. oldal