Szeptemberben 4 millió 669 ezren dolgoztak Magyarországon, ami 29 ezer fővel marad el az egy évvel korábbi adattól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 221 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt a júliustól szeptemberig tartó időszakban.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban azt mondta, nagy meglepetést nem okoztak a most közzétett adatok, de azért jelzésértékű, hogy az elmúlt hónapokban rendre csökkenés volt tapasztalható a foglalkoztatottságban a 2024-es számokhoz képest. A kisebb visszaesésben három tényező játszik jelentősebb szerepet. Az egyik az a demográfiai jelenség, hogy egyre kevesebben vannak a munkaképes korú emberek Magyarországon: számuk 69 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. A másik visszatartó erő, hogy a magyar gazdaság stagnál, így kevésbé van szükség a munkaerő bővítésére, sőt egyes munkahelyeken leépítésekbe kezdtek vagy éppen nem pótolják a nyugdíjba vonulókat.

Regős Gábor harmadik befolyásoló körülményként a külföldi munkaerő foglalkoztatását említette meg. Az alkalmazottakra vonatkozó statisztikai adatokra hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy augusztusban csaknem 20 ezer fős bővülés volt éves alapon, ebből pedig a közgazdász arra következtet, hogy a külföldi munkavállalók száma is nőtt a hazai vállalatoknál. Mint mondta, a külföldiek a munkaerőpiaci statisztikai adatokban nem feltétlenül jelennek meg, hiszen nem magyar rezidensekről van szó.

A szakértő szerint a legnagyobb aggodalomra a kedvezőtlen demográfiai folyamatok adnak okot. Ahogy telnek az évek, egyre többen mennek nyugdíjba, és

a kiöregedő munkaerőt nem lehet teljesen egészében pótolni, mert egyszerűen szám szerint kevesebb a munkaképes korú (15–74 éves) ember Magyarországon.

A gazdaság stagnálása sem könnyít a helyzeten, de Regős Gábor szerint ez már régebb óta tart, az elmúlt öt-hat évben nagyjából egyszázalékos növekedés volt éves átlagban, és hasonló értékre számít az idei GDP-adat tekintetében is.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy fogalmazott, hogy „nagyon alacsony növekedési környezetben vagyunk hosszú ideje”, ami ugyanakkor eddig szerencsére nem hagyott nagyobb nyomot a munkaerőpiacon, ezért véleménye szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a következő időszakban drámaian beesnének a foglalkoztatottsági adatok.

Regős Gábor megjegyezte: a jelenlegi foglalkoztatottság magasabb szinten van, mint a koronavírus-járvány kirobbanása előtt, 2019-ben. Ha pedig a tervek szerint elkezdenek üzemelni az új nagyobb gyárak, még több pozíció lesz elérhető az álláskeresők számára. A közgazdász szerint a legfőbb kérdés az lesz, hogy ebből a pozitív hatásból mit érez majd meg a hazai munkaerőpiac, illetve mekkora lesz a külföldi munkaerő-import.