Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Fesztiválozó fiatalok.
Nyitókép: Pexels

Haldokolnak a fesztiválok, és nem a fiatalok sietnek majd a segítségükre

A Sziget Fesztivál fölött csak mostanában csaptak össze a hullámok, azonban a fesztiválipar már jó ideje válsággal küzd. Jól mutatja ezt a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound megszűnése is.

Az idei hazai fesztiválszezon világosan rávilágított arra, hogy a fogyasztói szokások és a fogyasztás radikálisan változnak – írja az Economx.

A hazai fesztiválok vendéglátóhelyeinek egyik legnagyobb beszállítója, a Chef Market Zrt. vezérigazgatója, Andrejszki Richárd a cég által kiadott közleményben úgy fogalmazott: az idei szezon számai alapján lényegesen rosszabbul teljesítenek a fesztiválok, mint korábban.

”Magyarországon korábban négy igazán nagy fesztivál volt, ebből egyet, a Balaton Soundot meg sem rendezték idén, a VOLT Fesztivál megszűntetése után pedig kisebb formátumban, annak korábbi tulajdonosaival, más néven került megrendezésre. Egyedül a Sziget és az Ozora Fesztivál tartja még magát” – írta a vezérigazgató, aki első kézből tapasztalta meg a trendek alakulását.

A cégvezér hangsúlyozta, már a nemzetközi piacot uraló nagy szereplők sem tudnak olyan hatékonyan működni, mint korábban.

Ugyan még elérik a teltházat a legnagyobb külföldi fesztiválok, a kisebb, lokális események már nem teljesítenek jól.

A közlemény szerint a nemzetközi adatok is megerősítik mindezt: a Weezevent Barometer 2024 szerint például az átlagos napi látogatói költés egy fesztiválon már körülbelül 81 euró, ami 6 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ám ez a magasabb jegyáraknak, prémium szolgáltatásoknak és extra on-site aktivitásoknak is köszönhető. Ugyanitt az italárak is jelentősen magasabbak: a standard 0,5 literes sör ára közel 8 százalékkal nőtt, míg a prémium sör ára nagyjából 3 százalékkal emelkedett.

Franciaországban már a 90 százalék feletti kihasználtságú rendezvények is veszteségesen működnek, ugyanis a technikai és fellépői költségek érezhetően emelkedtek, míg a bevételek növekedése elmarad attól, hogy az ilyen extra terheket kompenzálni tudják.

Ráadásul a Z-generáció körében jelentősen csökkent az érdeklődés a fesztiválok iránt.

2019-ben még 46 százalékuk mondta, hogy szeretne fesztiválra menni, addig ez az arány az idei évre 39 százalékra esett, és csak nagyjából 29 százalék keres aktívan élőzenei eseményeket. Andrejszki Richárd szerint a Z- és Alfa-generációk nem hosszan tartó élményeket keresnek, hanem gyorsan elérhető, azonnal fogyasztható impulzusokat, így egy többnapos fesztivál túl hosszú nekik.

A vezérigazgató szerint a sikerhez a tudatos márkaépítés is szükséges, valamint az egész éves jelenlét, hogy az adott fesztivál ne csak nyáron legyen tényező. Hozzátette, az elmúlt harminc évben a Sziget Fesztiválnak „illett volna” egy olyan ökoszisztémát felépíteni, amely biztosítja, hogy az embereknek egész évben eszébe jusson a Sziget valamiről.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×