Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Getty Images

Új rekord: rengeteg hitelt vesznek fel a magyarok, ráadásul a drágábbat

A júliusi hónap nagy nyertese a személyi hitelek piaca.

A jegybank által frissen közzétett hitelezési adatok azt mutatják, hogy stabil ponton áll a lakáshitelpiac, viszont a személyi hitelek piaca kilőtt – írta meg a HVG.

Júliusban a magyar háztartások összesen 142 milliárd forint lakáshitelt vettek fel, ez az összeg az előző hónaptól csak kismértékben maradt el. A kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója 7,22 százalék volt, hasonlóan a júniusi értékhez.

A kihelyezett személyi hitelek összege ugyanakkor jelentősen, 14,2 milliárd forinttal nőtt. A teljes havi volumen 107 milliárd forint volt – ilyen magas értéket ez az összeg még soha nem ért el.

A személyi hitelek viszont drasztikusan több költséggel jártak a hitelfelvevőnek, mint a lakáshitelek –

a személyi hitelek átlagos hitelköltség-mutatója 16,1 százalék volt, szemben a lakáshitelek 7,22 százalékos értékével.

A bankok összesen 311 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek, ami szintén rekordnak számít. A HVG azt írja, a szakértők várakozásai szerint a személyi hitelezés továbbra is erős maradhat, bár általában az év vége felé veszíteni szokott ez a hiteltípus népszerűségéből.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×