A piacok többségének tőkeellátottsága, tartalékszintje és - közterhek után számított - jövedelmezősége is emelkedő pályát rajzol ki, amelyet csak kisebb kockázatok árnyalnak - derül ki a jegybank Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.

A hazai életbiztosítási és pénztári tartalékok volumene 15,1 százalékkal, a részvényállomány 19,1 százalékkal, míg a befektetési jegyek állománya majdnem 30 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A jelentés szerint a magyar háztartások az EU más tagállamaihoz képest előnyben részesítik az állampapírokat, a készpénzt és a befektetési jegyeket,

ugyanakkor kevésbé fektetnek részvénybe, betétbe, életbiztosításba és nyugdíjpénztárba.

A biztosítási díjbevételek 11,9 százalékkal 1843 milliárd forintra emelkedtek, ezen belül a nem-élet biztosításoké 13,2 százalékkal, az életbiztosításoké 10,9 százalékkal bővült, a szektor adózott eredménye 48 milliárd forint volt, ami csaknem kétszerese a 2023-as értéknek, de elmaradt a pótadó előtti szintektől.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számláin jóváírt tagdíjbefizetések és adójóváírások összege 12,6 százalékkal, 165,1 milliárd forintra nőtt, a kifizetések pedig 6,6 százalékkal, 130,2 milliárd forintra csökkentek. A nettó hozamok ismét kétszámjegyű növekedést mutattak. Ennek és a pozitív pénzáramlás hatására a szektor fedezeti tartaléka 2238 milliárd forintra, új csúcsra ugrott. A pénztári szektor működési eredménye 1 milliárd forint volt, a pénztártagok száma másfél évtizedes csökkenés után ismét emelkedett és meghaladta az 1,075 milliót - közölte a jegybank.

Az egészség- és önsegélyező pénztártagok száma 2024 végén 1,187 millió volt, 5,6 százalékkal több mint egy évvel korábban. A szektor fedezeti tartalékainak bevételei 20,4 százalékkal, míg a szolgáltatási kifizetései 20 százalékkal emelkedtek 2024-ben.

A kifizetések 91 százalékát továbbra is az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök vételárának támogatása teszi ki.

A közvetítők körében megállt a biztosításközvetítői létszám csökkenése, és az egy főre jutó szerződések száma, illetve értéke is csaknem 10 százalékkal nőtt. A közvetített biztosítási díjak összege meghaladta a 300 milliárd forintot, azonban ebből az életbiztosítások aránya kevesebb mint 10 százalékot képvisel. Az MNB tájékoztatása szerint a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének bővülése 2024-ben is folytatódott, a hitel- és pénzkölcsön-nyújtás 16 százalékkal, a pénzügyi lízing 9 százalékkal nőtt.

A befektetési szolgáltatók tőkepiaci forgalma 14,3 százalékkal, 1316,1 ezer milliárd forintra nőtt, a Budapesti Értéktőzsde forgalma 24,6 százalékkal bővült, az ügyfelek értékpapírállománya pedig 17,1 százalékkal emelkedett. A befektetési alapkezelők által kezelt 23 621 milliárd forintos vagyon 21,8 százalékos éves növekedést jelez, míg a befektetési alapok nettó eszközértéke 18 432 milliárd forintra emelkedett tavaly.

A jelentés szerint az MNB 2024-ben 20 piacfelügyeleti eljárást indított piaci visszaélések miatt, valamint 16-ot engedély nélküli tevékenység gyanúja miatt, és összesen 1,44 milliárd forint bírságot szabott ki.