Infostart.hu
eur:
349.73
usd:
301.37
bux:
138190.47
2026. június 16. kedd Jusztin
A kirgiz elnöki sajtószolgálat képén Szadir Zsaparov kirgiz elnök képe a kivetítőkön az Európai Unió és Közép-Ázsia csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban 2025. április 4-én.
Nyitókép: -

Kelet felé fordul az Európai Unió

Az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok új korszakáról beszélt pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU és öt közép-ázsiai ország csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban.

Von der Leyen bejelentette, hogy az EU 12 milliárd eurós segélyt nyújt Közép-Ázsiának a Global Gateway nevű programja keretében infrastrukturális fejlesztések támogatására. A bizottság elnöke úgy fogalmazott: a kapcsolatokat stratégiai partnerség szintjére emelik.

A tanácskozáson jelen voltak Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán vezetői, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy a világ fordulóponthoz érkezett, új globális akadályok bukkannak fel és számos beruházást más irányba fordítanak, a nagy hatalmú országok világszerte új befolyási övezeteket igyekeznek kialakítani. Kiemelte, hogy a közép-ázsiai országok rengeteg természeti erőforrással rendelkeznek, ami a világgazdaság jövőjének kulcsfontosságú eleme. Ezekre az erőforrásokra „mézesbödönként” tekintenek a globális szereplők – fogalmazott a bizottság elnöke.

Közép-Ázsia gazdag uránium-, kobalt-, réz- és egyéb lelőhelyekben, Kazahsztánban nemrég hatalmas ritkaföldfém-készletekre bukkantak. Amellett, hogy hagyományosan Oroszország gyakorol jelentős befolyást a térségre, az Európai Unió mellett Törökország, Kína, az Egyesült Államok, sőt még Dél-Korea és Japán is érdeklődést mutat a közép-ázsiai erőforrások iránt.

Az Európai Unió ajánlata más, mint a többieké – szögezte le von der Leyen, azt ígérve, hogy az EU a helyi ipart is fejleszteni akarja. Bejelentette azt is, hogy az európai műholdakkal elérhetővé teszik az internetet Közép-Ázsia eddig elszigeteltebb, távol eső területein is.

Savkat Mirzijojev üzbég államfő a közép-ázsiai régió mély és tartós átalakulását méltatta, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy a térség országainak vezetői együtt képviseltetik magukat az uniós vezetők előtt.

„Hét-nyolc évvel ezelőtt az országok közötti határok le voltak zárva, nem volt kereskedelem, nem volt mozgás, a kapcsolatok be voltak fagyasztva” – idézte fel.

Közép-Ázsiában az Európai Unió a legnagyobb beruházó, és a fejlesztési segélyezés terén is a legjelentősebb szereplő. Ugyanakkor Kína is óriási összegeket fordít nagyszabású infrastrukturális beruházásokra, Oroszország pedig fontos fegyver- és energiaszállító.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×