Infostart.hu
eur:
355.83
usd:
305.74
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
A kirgiz elnöki sajtószolgálat képén Szadir Zsaparov kirgiz elnök képe a kivetítőkön az Európai Unió és Közép-Ázsia csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban 2025. április 4-én.
Nyitókép: -

Kelet felé fordul az Európai Unió

Az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok új korszakáról beszélt pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU és öt közép-ázsiai ország csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban.

Von der Leyen bejelentette, hogy az EU 12 milliárd eurós segélyt nyújt Közép-Ázsiának a Global Gateway nevű programja keretében infrastrukturális fejlesztések támogatására. A bizottság elnöke úgy fogalmazott: a kapcsolatokat stratégiai partnerség szintjére emelik.

A tanácskozáson jelen voltak Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán vezetői, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy a világ fordulóponthoz érkezett, új globális akadályok bukkannak fel és számos beruházást más irányba fordítanak, a nagy hatalmú országok világszerte új befolyási övezeteket igyekeznek kialakítani. Kiemelte, hogy a közép-ázsiai országok rengeteg természeti erőforrással rendelkeznek, ami a világgazdaság jövőjének kulcsfontosságú eleme. Ezekre az erőforrásokra „mézesbödönként” tekintenek a globális szereplők – fogalmazott a bizottság elnöke.

Közép-Ázsia gazdag uránium-, kobalt-, réz- és egyéb lelőhelyekben, Kazahsztánban nemrég hatalmas ritkaföldfém-készletekre bukkantak. Amellett, hogy hagyományosan Oroszország gyakorol jelentős befolyást a térségre, az Európai Unió mellett Törökország, Kína, az Egyesült Államok, sőt még Dél-Korea és Japán is érdeklődést mutat a közép-ázsiai erőforrások iránt.

Az Európai Unió ajánlata más, mint a többieké – szögezte le von der Leyen, azt ígérve, hogy az EU a helyi ipart is fejleszteni akarja. Bejelentette azt is, hogy az európai műholdakkal elérhetővé teszik az internetet Közép-Ázsia eddig elszigeteltebb, távol eső területein is.

Savkat Mirzijojev üzbég államfő a közép-ázsiai régió mély és tartós átalakulását méltatta, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy a térség országainak vezetői együtt képviseltetik magukat az uniós vezetők előtt.

„Hét-nyolc évvel ezelőtt az országok közötti határok le voltak zárva, nem volt kereskedelem, nem volt mozgás, a kapcsolatok be voltak fagyasztva” – idézte fel.

Közép-Ázsiában az Európai Unió a legnagyobb beruházó, és a fejlesztési segélyezés terén is a legjelentősebb szereplő. Ugyanakkor Kína is óriási összegeket fordít nagyszabású infrastrukturális beruházásokra, Oroszország pedig fontos fegyver- és energiaszállító.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×