Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
A kirgiz elnöki sajtószolgálat képén Szadir Zsaparov kirgiz elnök képe a kivetítőkön az Európai Unió és Közép-Ázsia csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban 2025. április 4-én.
Nyitókép: -

Kelet felé fordul az Európai Unió

Az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok új korszakáról beszélt pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU és öt közép-ázsiai ország csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban.

Von der Leyen bejelentette, hogy az EU 12 milliárd eurós segélyt nyújt Közép-Ázsiának a Global Gateway nevű programja keretében infrastrukturális fejlesztések támogatására. A bizottság elnöke úgy fogalmazott: a kapcsolatokat stratégiai partnerség szintjére emelik.

A tanácskozáson jelen voltak Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán vezetői, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy a világ fordulóponthoz érkezett, új globális akadályok bukkannak fel és számos beruházást más irányba fordítanak, a nagy hatalmú országok világszerte új befolyási övezeteket igyekeznek kialakítani. Kiemelte, hogy a közép-ázsiai országok rengeteg természeti erőforrással rendelkeznek, ami a világgazdaság jövőjének kulcsfontosságú eleme. Ezekre az erőforrásokra „mézesbödönként” tekintenek a globális szereplők – fogalmazott a bizottság elnöke.

Közép-Ázsia gazdag uránium-, kobalt-, réz- és egyéb lelőhelyekben, Kazahsztánban nemrég hatalmas ritkaföldfém-készletekre bukkantak. Amellett, hogy hagyományosan Oroszország gyakorol jelentős befolyást a térségre, az Európai Unió mellett Törökország, Kína, az Egyesült Államok, sőt még Dél-Korea és Japán is érdeklődést mutat a közép-ázsiai erőforrások iránt.

Az Európai Unió ajánlata más, mint a többieké – szögezte le von der Leyen, azt ígérve, hogy az EU a helyi ipart is fejleszteni akarja. Bejelentette azt is, hogy az európai műholdakkal elérhetővé teszik az internetet Közép-Ázsia eddig elszigeteltebb, távol eső területein is.

Savkat Mirzijojev üzbég államfő a közép-ázsiai régió mély és tartós átalakulását méltatta, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy a térség országainak vezetői együtt képviseltetik magukat az uniós vezetők előtt.

„Hét-nyolc évvel ezelőtt az országok közötti határok le voltak zárva, nem volt kereskedelem, nem volt mozgás, a kapcsolatok be voltak fagyasztva” – idézte fel.

Közép-Ázsiában az Európai Unió a legnagyobb beruházó, és a fejlesztési segélyezés terén is a legjelentősebb szereplő. Ugyanakkor Kína is óriási összegeket fordít nagyszabású infrastrukturális beruházásokra, Oroszország pedig fontos fegyver- és energiaszállító.

Címlapról ajánljuk
„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”
bátorító szavak a mentőorvostól

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.

Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Társadalmi vészhelyzet fenyegi az országot a globális klímaváltozás következtében kialakult áramkrízis és vízhiány miatt – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora arról is beszélt, hogy a mostani helyzet sajnos annál is rosszabb, mint amit a kutatók előre jeleztek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×