Az elnöki aláírást követően azonnal hatályba lép az új amerikai vámrendszer, már szerdán, de Donald Trump elnök a kereskedelempolitikáért felelős stábjával közösen az utolsó pillanatokig dolgozik az intézkedések véglegesítésén – közölte a Fehér Ház. Április 2-tól Mexikóból, Kanadából és az Európai Unióból érkező egyes termékekre vet ki a belső piacot védő vámot az Egyesült Államok.

Az elnöki hivatal sajtótitkára „a modern amerikai történelem egyik legfontosabb napjaként„ említette április 2-át, a vámrendszer bejelentésének napját. Több évtizedes méltánytalan gyakorlatnak akarnak véget vetni, amelyben „túl sok külföldi ország zárta be piacát az amerikai termékek előtt”, miközben az Egyesült Államok a világ egyik legnyitottabb gazdaságát működtette.

„Az Egyesült Államokban most úgy látják, hogy a globalizációnak ők kicsit a vesztesei lettek. A mostani kormányzat az Egyesült Államok pozícióját magasabb szintre szeretné emelni a kihívókkal, Kínával vagy például Mexikóval és Kanadával szemben” – mondta Reile Zsolt.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója közölte, vége a több évtizede sikeres észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezménynek, illetve a tervezett folytatásnak, amely az USA–Kanada–Mexikó gazdasági övezet lett volna, amely a világ GDP-jének 30 százalékát adta eddig közösen. „Trump elnök politikája ezt szeretné megváltoztatni, hogy az Egyesült Államokat még erősebb pozícióba juttassa” – mondta a kutató.

Az új helyzethez Mexikó próbált alkalmazkodni, Kanada pedig beleállni, és a kutató szerint ugyanaz lett az eredménye: „Ugyanúgy bevezették a vámokat, ezek gyakorlatilag büntetővámok, amelyek elsősorban az autóipar, a repülőgépgyártás, az olajszármazékok importját érintik. Hiába próbált például Mexikó is kivetni vámokat Kínával szemben, de az Egyesült Államok felől ez nem eredményezte Mexikó pozícióinak javulását. Kanada liberális kormánya alternatívát keres, tapogatóznak az EU felé, illetve más piacok irányába is. Beszélnek például olaj- és gázcsövek kiépítéséről Kanadából Ázsia és Európa felé" – fogalmazott Reile Zsolt.

Az Egyesült Államok számára a külkereskedelem fegyver lett

– hívta fel a figyelmet a kutató, aki szerint ezt a fegyvert használják például Oroszország ellen is az orosz–ukrán háború beszüntetésére. Mint mondta, Oroszország, miközben egyelőre ignorálja az amerikai békekezdeményezéseket, jelentős bevételt ér el az olajexportból – még akkor is, ha ez most hivatalosan nem közvetlenül az Európai Unióba érkezik –, és ennek korlátozásával veheti rá Washington Moszkvát a tárgyalásra, csak az a a kérdés szerinte, hogy erre egy hét elég, vagy hosszabb ideig fog tartani, amíg Oroszországot oda lehet ültetni komoly szándékkal a béketárgyalásokhoz.

„Nem beszélünk róla nyíltan, de elindult egy második hidegháború az Egyesült Államok és Kína között, minden oda vezethető vissza”

– vélekedett Reile Zsolt. Példaként említette, hogy a kínai acél elöntötte az egész világot, és ez nem csak Európában jelent gondot, Latin-Amerikában is munkahelyek szűnnek meg az olcsó kínai acél miatt. Acélból többlettermelés van a világon, jelenleg 140 millió tonna nem találja a piaci helyét. Egyes előrejelzések szerint ez néhány év alatt felmehet 600 millió tonnára, emiatt Kína ráönti a világpiacra az olcsó acélt.

„Donald Trump kereskedelmi politikája Kína gazdaságára akar kihatni, de mindenki, akit érint Kína gazdasága, szenvedő alanya lesz ennek a politikának” – összegzett a kutató.